Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2014.10.26

Híradás a természetfelettiből

Retha McPerhson & Carlos Sarmien
 

(Két televíziós beszélgetés dokumentuma)

 

 Forrás:dunamisfamily.weebly.com/

(A jegyzetet változtatás nélkül tesszük közzé.)

 

>>>> SID: Dél Afrikai vendégem igazából Dél Afrika szépségkirálynője volt. Csodálatos házassága, gyermekei és karrierje volt, minden tökéletes volt. Majd egyik éjjel, amikor férje vezetett, egész családjuk és egész életük összetört. Mondd el mi történt.
RETHA: Szörnyű autóbalesetünk történt, a gyerekek kirepültek az autóból és férjemmel együtt kerestük, hogy hová eshettek, mert láttuk, hogy az autóban nincsenek. Ahogy észrevettem, hogy a gyerekek nincsenek sehol, ez volt életem legszörnyűbb pillanata. A sötétben szaladgálva kerestem, hol lehetnek vajon. Majd megtaláltuk kisebbik fiúnkat, akin alig voltak horzsolások, később elmagyarázta, hogy Jézus elkapta őt. Egy pillanatra azon gondolkodtam, hogy bizonyára jóra neveltük gyermekünket, de nem is vettem komolyan, amit mondott. Majd az út másik oldalán rátaláltam nagyobbik fiamra.
SID:  Dehát sötét volt, így hogy találtad meg?

remo-primatesta---arany-kod-a-fekete-erdo-felett.jpg


RETHA: Szaladgáltam össze-vissza a sötétben és kiabáltam a nevét, de ő nem válaszolt. Végül azt mondtam: „Istenem, segíts megtalálnom őt!” A következő pillanatban –a Szent Szellem vezetett oda – átmentem az út túlsó oldalára. A férjem azt mondta: ott biztos nem találod meg, túl messze van innen. De ahogy átszaladtam az úton, belebotlottam a testébe. Beszéltem hozzá, de nem válaszolt, mert akkor már kómába esett. Én pedig azt hittem, hogy meghalt.
SID: Afelől is aggódtál, hogy mi lesz, ha elüt egy autó, mivel épp feléd tartott egy az éjszaka kellős közepén... Mi történt?
RETHA: Amíg én épp azt próbáltam kideríteni, vajon él –e a fiam, vagy sem, egy autó – látva az úti balesetet és az úton álló embereket, megpróbálta azt elkerülni úgy, hogy lehajtott az út mentére át a bokronon és épp felénk tartott. Ahogy rájöttem, hogy át fog rajtunk hajtani, hirtelen felugrottam, majd ahogy belenéztem a fényszóró fényébe, valami különös dolog történt velem. Más fényt is láttam azzal együtt. Nem fáztam, mégis egész testemben elkezdtem remegni és nagyon nagyon remegtem. Majd hatalmas tűz járta át az egész testem. Éreztem, ahogy a fejem búbjától a lábam újjáig átmegy az egész testemen ez a tűz! Majd az élő Isten békessége töltött be. Ebben a szörnyű helyzetben, hogy békessége legyen valakinek...
SID: Ezt szinte elképzelni is lehetetlen.
RETHA: Épp ilyen, amikor Isten jelenléte megjelenik, ott a békesség.
SID: És bár a fiadról akkor úgy gondoltad, hogy meghalt, mégis betöltött ez a hatalmas békesség. Mi történt a fiaddal eközben?
RETHA: Amikor éreztem ezt a békességet, a fiam a Mennyben volt. Jézussal volt. Hónapokig volt kómában a baleset után és sokáig beszélni sem tudott, csak írni és pontosan leírta, hogy mi történt a baleset éjszakáján. Az történt, hogy megjelent Jézus, a Messiás és ő belenézett a szemébe, karjába vette és azonnal a Mennyben volt. Egész idő alatt ott volt Istennel a Mennyben, aki Igéjére tanította őt. Miután visszatért, Isten Igéje volt a szívében.
SID: Azelőtt ismerte az Igét, olvasott Bibliát?
RETHA: Ó nem, dehogy is. Ő egy átlagos 12 éves fiú volt, aki soha nem olvasott Bibliát.
SID: És mialatt a Mennyben volt, a teljes Bibliát, mintha letöltötték volna a szellemébe?
RETHA: Pontosan! Ma már bármit tud idézni a Bibilából. Elkezd írni és pontosan idézi a Szentírást és azt is, hogy hol van megírva. Azt is elmondta, hogy ha nem adtam volna őt át Jézusnak, akkor már halott lenne.
SID: Hogy adtad át őt Jézusnak? És ő hogy tudhatta ezt?
RETHA: Mikor már hosszabb ideje kómában volt és az orvosok azt javasolták, hogy vegyük le a gépekről és hagyjuk őt meghalni, egyszerűen nem voltam képes elengedni őt. A legfurcsább dolgot tettem, melyet én sem tudtam megmagyarázni. Átmentem egy másik kórterembe és a fejemre húztam a kabátom és elkezdtem imádkozni. Akkor még nem tudtam, de ma már tudom, hogy ez volt a titkos helyem, a belső szobám, ahonnan kiáltottam az Úrhoz. Majd szólt hozzám füllel hallható hangon az Úr és azt kérdezte: „Hajlandó vagy átadni őt nekem?” Igazából nem álltam erre készen, ahogy Ábrahámnál is Izsákot elkérte az Úr tőle, az én életemben is a saját fiam olyan volt, mint egy bálvány. Isten pedig nem akarja, hogy bárki más foglalja el az első helyet az életünkben. Ő akar az első szerelmünk lenni és ezért kellett átadnom Neki a fiam, amit végül megtettem. Ezért írta később a fiam, hogy ha nem adtam volna őt át Jézusnak, akkor ma már halott lenne.
SID: Nehéz megértenem, amikor a könyvedre nézek, melynek címe: „Egy üzenet Istentől” azt írod, szeretném Duanenek és Antonnak dedikálni, akik a Mennyben vannak... Mit jelentsen ez?

lumen-gentium-shutterstock_69151240.jpg


RETHA: Mialatt a fiam a Mennyben volt, Isten körbevezette őt különféle helyeken. Látta a Mennyben a házakat, a gyerekeket, kisbabákat, mindent! Egyik nap elkezdett írni erről a két gyermekről, akikkel találkozott a Mennyben. Leírta a szüleik pontos nevét és címét is. Azt is, hogy mennyire boldogok a Mennyben és hogy nem akarnak visszatérni a földre, de kissé aggódnak, hogy a szüleik vajon átadták –e az életüket Jézusnak. Fiam írt egy levelet mindkét gyermek szüleinek, és kérte, hogy jutassam el a szülőknek. Ez állt benne: „A fiatok boldog, gyógyult – egészséges és kiteljesedett életet él, de mi a helyzet veletek?” Én annyira furcsállottam ezt, hogy nem küldtem el a levelet, hanem eltettem. Azt gondoltam biztos túl sok gyógyszert kapott. Majd egy nap jött hozzánk valaki és mivel a fiam még mindig nem tudott beszélni csak írni, az alábbit írta le ennek az ismerősünknek: „Anyám nem engedelmes az Úr szavának!” Megkérdezte: „Mire gondolsz?” Erre ő: „A levelekre”. Ekkor odaadtam a leveleket ennek az ismerősnek, aki elvitte azoknak a szülőknek.
SID: Dehát honnan tudta, hogy hol lakott az a két gyerek akivel csupán csak a Mennyben találkozott?
RETHA: Leírta a címeiket.
SID: Megadta a pontos címeket?
RETHA: Igen!
SID: Dehát honnan tudta a címeket?
RETHA: Ez lehetetlen!
SID: Amikor fiad magához tért a kómából, te otthon gondoztad őt, mi volt a problémája fizikailag?
RETHA: Súlyos fej, illetve agysérülés érte a balesetben úgy, hogy nem tudott járni, se beszélni, se enni, tehát semmit nem tudott csinálni, egyáltalán semmit. Az orvosok javasolták az intézeti ellátást, de én hittem, hogy az Úr azt mondta, „meggyógyítom ezt a gyermeket és bizonyságot fog tenni arról, hogy Jézus él”, így hazahoztuk és otthon gondoztam őt. Hónapokon át vak volt és beszélni sem tudott. De minden nap életet beszéltünk belé és napról napra jobban és jobban lett. Majd egyik szeme kinyílt, de a másikra még mindig nem látott. Aznap éjjel, amikor a védőnők elmentek és én az ágya mellett feküdtem, felrázott és intett, hogy írni akar. Majd leírta azt a kérdést nekem: „Te is láttad Jézust?” Azt mondtam: „nem” – erre azt írta: „Pedig itt állt a szobában!” Azt mondtam: „biztos csak álmodtad!” Erre ő: „Nem anya, Ő itt volt a szobában és megérintette a szemem!” Az első reakcióm: „Akkor mostmár látsz?” Erre ő: „Nem.” Ekkor kiáltottam az Úrhoz és azt mondtam: „Uram, mostmár szükségem van csodára!” Isten válasza: „Nem, hitre van szükséged!” Két héttel később, ahogy odahajoltam az ágyához, láttam, hogy a vak szeme nyitva van, mert azt külön le kellett zárni, mert magától nem tudta becsukni. Ahogy odahajoltam, hogy jó éjt puszit adjak neki, visszahőkölt. Megkérdeztem: „látsz erre a szemedre?” És csak mutatta, hogy igen. Majd azt írta le: „én mondtam neked, hogy itt volt Jézus és megérintette a szemem!” Akkor jöttem rá, hogy Isten időzítése eltér a mienktől, de a jó munkát amit Isten elkezdett az életünkben, be is fejezi!
SID: Fiad azóta üzeneteket kap az Úrtól, melyeket leír és ezek mind be is kerültek a könyvedbe. Mondanál egyet ezek közül az üzenetek közül?
RETHA: Néhány hónappal ezelőtt egyik reggel azzal ébresztett föl, hogy éjjel beszélt hozzá az Úr és azt mondta, hogy hamar jön vissza! Ezek a levelek mind fönt vannak a weboldalunkon is. Azt mondta nekem: „Anya, tudod, hogy Jézus nagyon nagyon nagyon hamar jön vissza?” Majd azt: „Jézus jön vissza a Menyasszonyáért és el akarja vinni magával a Menyasszonyát, de a Menyasszony nem áll készen!”

hawaii.jpg


SID: Ez egyszerűen elképesztő. Mondd el azt, amikor egy nap az arany híd miatt sírt!
RETHA: Igen. Ő nem tud úgy sírni mint mások, csupán hangokat ad ki magából, ekkor viszont úgy feküdt az ágyon, hogy kezei a szeme előtt voltak és rendesen sírt! Megkérdeztem miért sír. Azt mondta: „A Mennyben van egy arany híd. A híd után van egy hatalmas ajtó, ami körül gyöngy van. De emberek az ajtón kívül állnak és sírnak.” Azt kérdeztem: „Miért sírnak?” Erre ő: „Mert nem mehetnek be!” Kérdeztem: „Hová?” Erre ő: „Csak nem azt mondod, hogy nem tudod?” Erre én: „Nem tudom biztosan.” Ekkor ő: „Odabent van a mennyegző, de nem áll készen rá mindenki!” Minden nap egy teljes lapon keresztül följegyezte, hogy mit látott, vagy hallott az Úrtól. Másnap reggel azonban egyetlen Igét írt le és indult az iskolába. Ez pedig a Máté 25 volt.
SID: De honnan tudta, hogy mi áll a Máté 25-ben?
RETHA: Még én sem tudtam, hogy mi áll benne.
SID: Tehát azonnal kikerested és elolvastad?
RETHA: Igen, szaladtam a Bibliámért és azonnal megtaláltam a tíz szűz példázatát.
SID: Öt bolond és öt bölcs szűz.
RETHA: Igen, öt készen állt a mennyegzőre, öt pedig nem. Ma már elmondhatom, mint az Úr mennyasszonya, hogy lehet, hogy jársz gyülekezetbe, de Jézus nem vallásért fog visszajönni, hanem azokért, akik szenvedélyes, bensőséges, intim szerelmi kapcsolatban vannak Vele, a Királlyal!
SID: Hadd kérdezzek valamit. Te már mindezek előtt is jártál egy nagyon jó Dél-Afrikai karizmatikus gyülekezetbe, sőt a legjobba ami ott van. Újjászületett voltál, tehát biztosan hallottad az igazságot. Mi más benned most, mint amikor te voltál Dél-Afrika egykori szépségkirálynője aki gyülekezetbe járt.
RETHA: Tudod sokszor ott ülünk a gyülekezetben és úgy gondoljuk, hogy már mindennek eleget tettünk. De a gyülekezetben csupán ismeretet kapunk. Az ismeret gyümölcse pedig a cselekvés. Ma már tudom, hogy nem egy külön hely, nem egy épület, hanem MI MAGUNK VAGYUNK A GYÜLEKEZET! Az ismeret gyümölcse a cselekvés, de a Szellem gyümölcse és a Rhéma, tehát kijelentett Ige gyümölcse a bensőséges szerelmi kapcsolat a Királyunkkal! Intim közösség az Úrral! Annyira lekötjük magunkat a cselekedetekkel, hogy nem szakítunk időt a lényegre, ami az élő kapcsolat a Királlyal!
SID: Tehát, mitől vagy ma más, mint amilyen azelőtt voltál?
RETHA: Az egész életem megváltozott! Mivel, ahogy Isten kinyilatkoztatta magát számomra, azt fedeztem föl, hogy mennyire szeret engem. Minden az Ő szeretetéről szól! Mivel ennyire szeret engem, a hit útját járhatom, megismerhetem karakterét, jellemét és egész életem a kezére bízhatom. Mindent odaadhatok Neki és csak közösségben lehetek Vele jelenlétében, nem azt keresve már, hogy mit tehetek Érte, milyen cselekedettel nyűgözhetem Őt le. Minden teljesen más lett, mivel mindig ott van az életemben a békessége, mert a jelenléte mindig az Ő békességét hozza magával. Ahogy bekerülsz jelenlétébe, ott találod a jeleket és a csodákat, a megtört szívek gyógyulását és MINDENT, amire csak szükséged van ezen a földön!
SID: Olvastam egyik olyan üzenetet, melyet a fiad kapott, melyről a jelenések könyvében is olvashatunk. Az üzenet pedig az volt, hogy mi vagyunk a laodiceai gyülekezet. Mit értett ezalatt?
RETHA: Igen. Egyik reggel azzal jött hozzám a fiam, hogy „anya, el kell mondanod a világnak amit Jézus mondott: Ez a laodiceai gyülekezet!” A férjem megkérdezett: „Mi a laodiceai gyülekezet?” Azt feleltem: „az utolsó Gyülekezet a jelenések könyvében!” Vasárnap volt és épp az Istentiszteleten voltunk, amikor azt kérdeztem: „Uram, mit akarsz üzenni népednek, mit mondjak nekik erről?” Erre azt mondta: „Legyenek vagy hidegek, vagy forrók, de ne legyenek lagymelegek!” Elkezdtem beszélni az embereknek a laodiceai gyülekezetről, majd megállított az Úr és azt mondta: „Várj, várj! Mihez hasonlítják itt az emberek az igazán hideget?” Azt mondtam: „Dél-Afrikában a jéghideg az igazán hideg. Olyan hideg, mint a jég. A forró pedig a tűzforró. Olyan forró, mint a tűz.” Ami se nem olyan mint a jég, se nem olyan, mint a tűz, az a langymeleg! Tehát ez ma a te döntésed, hogy olyan hideg leszel, mint a jég, vagy forró, mint a tűz!
SID: És mi történik azokkal, akik a nagyátlag? A langyosokkal?
RETHA: Azok a langyosak, akik úgy gondolják nincs Istenre szükségük, minden jól megy az életükben nélküle is. De a Biblia azt mondja, hogy az Úr az ilyeneket kiköpi a szájából.
SID: De te is ilyen voltál!
RETHA: Pontosan!
SID: Gyülekezetbe járó jó kereszténynek gondoltad magad, aki mindent a saját elképzelése szerint csinált.
RETHA: Pontosan! De tudod, Isten azt akarja, hogy az Ő tüze, Isten tüze égjen a bensőnkben! Ha most itt ülsz és hallgatsz bennünket és nem ég tűz a szívedben, tudnod kell, hogy a tüzet neked kell akarnod! Neked kell fölgerjesztened a bensődben! Sokkal, sokkal több van még az újjászületésnél! Az élő Isten tüzét kell megkapnod! A János 10:10 életről beszél, teljes életről. Eljött a Messiás, hogy életünk legyen, méghozzá bőséggel! Ez mostanra szól, nekünk szól, de ehhez nekünk kell fölgerjeszteni magunkban a tüzet, az éhséget, hogy bemenjünk jelenlétébe. Hogyan? Úgy, hogy intim, bensőséges, szerelmi kapcsolatba kerülünk az Úrral! Fölismerjük, hogy Nélküle semmit sem tehetünk, szükségünk van az Úrra!
 

 

___________________________________________________________________________________________

 


CARLOS SARMIEN
 SID: Helló. Isten hozott világomban, ahol a természetfölötti természetes. Szeretem belélegezni a Menny jó illatát. Vendégemnek jobban ment sora, mint a legtöbb embernek. Majd váratlanul szelleme kiragadtatott testéből és fölvitetett a Mennybe, ahol az a kiváltság érte, hogy megláthatta Ábrahám, Izsák és Jákób Istenét, aki Izráel Megváltójához, a Messiáshoz beszélt a Végidőkről és az üzenet, mellyel visszatért el kell, hogy hangozzon. Úgy értem, meg kell, hogy hallja mindenki! Akkor föl is tennék kérdéseket. Vendégemet, Carlost Benny Hinn maga választotta ki, mikor gyülekezetébe került. Röviden elmondanád mi is történt?
CARLOS: Akkor voltam abban a gyülekezetben először, és valami oknál fogva a rendezők a harmadik sor szélére ültettek le, ami éppen szemben volt a szószékkel, ahonnan folyt a prédikáció. Prédikációja kellős közepén megállt, ujjával rám mutatott és azt mondta: „Nem tudom, ki vagy te, fiatalember, de Isten elhívása van az életeden! Ettől a naptól fogva kenetét adja rád! Rendezők, amikor ez a fiatalember újra belép ebbe a gyülekezeti épületbe, gondoskodjatok arról, hogy az első sorba kapjon helyet.” Hát, ez volt a bemutatkozásom Benny Hinn és gyülekezete felé.
SID: Majd csapatának egyik munkatársaként dolgozott, később pedig elindította saját gyülekezetét, melynek óriási sikere lett, és ahogy a nagykönyvben megírták, minden megtörtént, aminek történnie lehetett, és ez olyan volt, mintha annál jobb már nem is lehetne. Majd egy olyan összejövetelen vett részt, ahol egy próféta azt kérdezte: „Kinek mond egy bizonyos városnév valamit?” Carlos tudja, hogy ő az, tehát föláll. Mit mondott neked ekkor Kim Clement próféta?
CARLOS: Nos, a próféta azt mondta: van itt valaki, aki kapcsolódik Indianahoz. Mivel 12-en is felnyújtották a kezüket, ő elkezdte szelektálni az embereket: „Nem, nem te vagy, nem te vagy.” Majd végül egy késztetést éreztem, hogy fölnyújtsam a kezem amikor azt mondta: „Valaki itt a szószéktől jobbra az!” Ahogy fölnyújtottam a kezem, azonnal megszólalt: „Te vagy az!” Majd azt mondta: „Tégy négy lépést előre a pódium irányába!” Ahogy megtettem, elkezdett számolni: 1, 2, 3, 4. Ahogy a négyhez ért, azt mondta: „állj meg!” Majd azt: „Azt mondja az Úr: négy nagy lépést tettél a szolgálatodban, de az ötödik a legnagyobb lépés lesz, melyet valaha is tettél. Olyan helyekre fog vinni, melyről eddig csak álmodtál. Egy sokkal nagyobb dicsőségbe visz be, nagyobb megnyílvánulásokba.” És persze én teljesen másképp értelmeztem ezt, mint ami ténylegesen történt. De minden kétség nélkül ez a prófétai kijelentés volt, ami úgymond katapultált, tehát kilőtt engem az Úr komolyabb keresésébe, egy sokkal mélyebb, odaszántabb módon kezdtem keresni Őt.
SID: És tudjátok mit? A Biblia azt mondja, ha közeledsz Istenhez, Ő is közeledni fog hozzád! Pontosan ez történt Carlossal! Majd 2005. május 8-án elvolt a saját dolgával, aludt. Mi történt ekkor?
CARLOS: Az éjszaka kellős közepén a szellemem elkezdett fölemelkedni, és szó szerint kiszállt a testemből. Először csak az ágyam fölött lebegett, és láttam a fizikai testem, ahogy ott fekszik az ágyon. Láttam a feleségem, ahogy mellettem fekszik. Azt gondoltam, vajon mi történhetett? Meghaltam? Ezek a gondolatok suhantak át az agyamon.
SID: Ez teljesen érthető.

 

CARLOS: Majd hirtelen éreztem két hatalmas kart, amint valaki a karjaiban tart engem és láttam, hogy az egy angyal. Láttam magam, úgy tartott a karjaiban, mint akit bölcsőben ringatnak. Majd azon nyomban elkezdett emelkedni velem fölfelé. Emlékszem, ahogy a tetőhöz értünk, behúztam a nyakam, attól tartottam, hogy beütöm a fejem a tetőbe, ehelyett legnagyobb meglepetésemre átmentünk a tetőn. Ekkor azt mondtam magamban: „ó Uram, meghaltam.” Elkezdtem azonnal imádkozni a feleségemért, gyermekeimért. Egy pillanatig még gondolataim, érzelmeim földi dolgokon jártak, majd hirtelen, egyetlen pillanat alatt érzelmeimet hatalmas, elképesztő öröm töltötte be. Olyan öröm, melyet még soha azelőtt nem éreztem. Tudtam, hogy hamarosan meglátom Jézust, Isten Fiát. Emlékszem, ahogy becsuktam a szemem és tudtam, készen állok. Majd mint akiket kilőttek, hirtelen átmentünk a felhőkön és egyszeriben egy hatalmas hiterjedésű helyen, egy úgymond szobában találtam magam – legalábbis nem találok jobb szavakat ennek kifejezésére, mivel nem épületek voltak, amiket láttam. Nem láttam angyalokat, sőt senkit nem láttam, csupán olyan volt, mintha benne állnék gyönyörű szép színekben. Fizikai szememre én színvak vagyok, ott azonban olyan hatalmas és gyönyörű színeket láttam, melyek élők voltak, ténylegesen lélegeztek! Olyan élet volt bennük, mintha tüdejük is lett volna, mivel lélegeztek. Éreztem a be- és kilégzés lüktetését. Ilyet még soha azelőtt nem láttam – színek, melyek tele élettel, lélegeznek!

seljalandsfoss-vizeses--izland.jpg

SID: Tudod, én már hallottam ilyet korábban is, mivel a Mennyben minden él! Hallottam, ahogy a fű is él. Ez olyan, mint ahogy soha nem tapasztaltunk életet ezen a halott földön, amíg Isten el nem kezdett élni a bensőkben. Hát még akkor az a hely, ahol minden él és nincs halál! Ez tetszik!
CARLOS: Igen. Szóval abból a helyiségből hirtelen átkerültem egy másikba, ahol láttam két alakot egy olyan szögből, mint ahogy a kamera áll most, kb. 3 méterre. Majd hallottam egy hangot, mely azt mondta: „Neked megadatott, hogy itt állj és figyelj!” Azonnal tudtam, hogy az Atyát látom a Fiúval. Először még nem tudtam, hogy kiket látok, de ahogy közelebb mentem és hallottam mit beszélnek, rögtön felismertem, hogy Jézust és az Atyát hallom egymással beszélgetni. Arra is emlékszem, ahogyan elhangzott, hogy „Neked megadatott, hogy itt állj és figyelj” és emlékszem, ahogy odafordítottam a fülem, hogy halljam mit beszélgetnek egymással, a legnagyobb meglepetésemre a Végidőkről, tehát Utolsó Időkről beszéltek.
SID: Te mit szólnál ahhoz, ha elhagyva tested elragadtatnál úgy, hogy a tetőn át egy angyal karjaiban és kíséretében a Mennybe kerülnél, ahol szem és fültanúja lennél annak a beszélgetésnek, mely Isten és a Messiás között zajlik az Utolsó Időkről? Carlos, mondd el nekünk mit hallottál!
CARLOS: Emlékszem tisztán, ahogy arról beszéltek, milyen nehéz idők következnek, és hogy az egyház milyen lehetőséget kap arra, hogy megtisztítsa magát ahhoz, hogy ténylegesen át is élje és megtapasztalja azt a nagyságot, mely megmutatkozik, hiszen Isten Szellemének a legnagyobb kiáradása fog bekövetkezni! Úgy hallottam mindezt, mint amikor letöltenek egy fájlt, hirtelen megértettem mindent. Tudod, mi általában évente egyszer végigvettük a Végidőkről szóló részeket a Bibliában, a Dániel könyvét, Jóel könyvét és a Jelenések könyvét. És ahogy hallottam ezt a beszélgetést, eszembe jutottak mindezekben a könyvekben olvasott ítéletek és úgy éreztem, hogy eljött az az idő, amikor az egyház lehetőséget kap a megerősödésre és annak megértésére, hogy ébernek kell lennie, mivel nagy részük nem áll készen mindazokra a dolgokra, melyek be fognak következni.
SID: Szerinted mindez még a te földi életed során be fog következni?

cho-hyung-jae---helmcken-glacier-falls--wells-grey-provincial-park---canada.jpg


CARLOS: Teljesen hiszem, hogy még itt fogok élni, amikor meglátom ezeket. Hiszem, hogy a fizikai szemeimmel meglátom az Úr visszajövetelét. Ha tanulmányozzuk a történelmet, akik égtek az Úr iránt és megmaradtak ebben a tűzben, mint például Pál apostol és Péter, hitték, hogy még napjaikban meglátják a Messiás visszajövetelét, az Úr visszatérését. Úgy érzem, az Egyháznak újra meg kell értenie az Utolsó Időkről szóló tanokat. Olyan tanulókká kell válnunk, akik megértik a jeleket és időket, és hogy nincs már időnk játszadozni! Ha megértjük,  és a szívünkben van egy folyamatos sürgősségi érzés, hogy rövid az időnk, akkor az Úr iránti teljes odaszánással tudjuk élni az életünket. Úgy gondolom, ha megértjük, milyen időkben élünk, sokkal jobban odaszánjuk magunkat Istennek.
SID: Oké. Majd az egyik legrémisztőbb dolog történt Carlossal a Mennyben, ami valaha is történhetett volna. Mi volt ez?
CARLOS: Ahogy az idő sürgetéséről beszélgettek és arról, hogy a Szent Szellem leghatalmasabb kiáradása fog bekövetkezni, a valaha történt legnagyobb csodák jelennek majd meg, tehát nem egy kárhoztató, ítélkező dolog, hanem óriási reménység ez! Azonban ez a reménység kicsúcsosodik abban az elképesztően csodás megjelenésben, melyet hiszem, hogy a Szent Szellem végez most ezekben az időkben és ez a következő. Hallottam, ahogy az Atya azt mondja Jézusnak: „Itt az idő Fiam, hozd a Mennyasszonyod!”
SID: Ez mit jelentett neked?
CARLOS: Először teljesen ledöbbentem, mivel kijelentésként megértettem, hogy én is része vagyok Krisztus Egyházának, de abban a pillanatban nem álltam készen. Nem készültem föl az Ő visszajövetelére. Lehet, jó dolgokat vallunk meg, ismerjük a helyes zsargonokat, tehát jó szavakat mondunk ki, de lényünk legmélyén  sokan vagyunk úgy az Egyházban – magamat is beleértve –, hogy nem állunk készen. Ahogy ezek a szavak elhagyták az Atya száját, melyeket a Fiúnak mondott, emlékszem, hogy a legnagyobb félelem tört rám, hatalmas rémület fogott el. Nagyobb, mint amit valaha is éreztem. Olyanok voltak azok a szavak, mint a tűzgolyók, melyek elhagyták az Atya száját. És épp olyan volt, mintha ezek a tűzgolyók felém közeledve gyomron találtak volna. Ahogy eltalálták a testem, eszméletlenül remegni kezdtem és nem bírtam visszatartani. Emlékszem, hogy hangosan kiáltani kezdtem, mivel éreztem a szívem állapotát. Ezt kiáltottam: „Nem! Még nem állunk készen!” Így föltartottam közben az öklöm.


SID: Még csak nem is gondolkodtál ezen. A bensőd legmélyéből tört fel, hogy ez az ember még nem áll készen erre. S mi a helyzet velünk? Megmondom. Carlos „letöltötte” a mennyből, hogy készüljünk el. Amikor azt mondja, hogy „készen lenni”, akkor nem a bűnökből való megtérésre gondol. Ő megvallotta bűnbánattal a bűneit. A Messiás benne él. Amikor azt mondta, hogy „nem állok készen”, azt úgy értette, hogy „nem vagyok felkészülve arra, hogy bele legyek vonva Isten jelenlétének, irgalmának a következő, a legnagyobb s talán utolsó megmozdulásába a Föld bolygón”. S megbízást kapott arra, mit kell tennie, hogy felkészüljön, s nekünk mit kell tennünk, hogy felkészültek legyünk. Mellesleg, hallottam valamit rólad. Valakinek fáj a nyaka és a háta, és most azt mondom, Izráel Messiásának a nevében, ha fáj a nyakad, mozgasd a fejed. Meglátod, hogy a fájdalom elment. Vagy állj fel, hajolj előre, s meglátod, vége a fájdalomnak. Azonnal jövünk vissza, s elmondom, mit tegyél, hogy el ne mulaszd a meglátogatásod pillanatát.
SID: Vendégem, Carlos számára a Mennyben hallott legfélelmetesebb szó az volt, hogy még nem áll készen. Miután gondolkodtál, töprengtél, időztél ezen, mit gondolsz, miért nem álltál készen?
CARLOS: Visszatértem tehát ebből az átélésből, és újra a fizikai testemben voltam. A padlón feküdtem sírva, kétségbe esve és összezavarodva e találkozás miatt. Két órán keresztül emésztettek ezek a  szavak. Ott fekszem sírva, mondogatva az ismétlődő szavakat: „Nem, nem vagyunk készen, nem, nem állunk készen”. Megkérdeztem az Urat, miért nem állok készen. Magamról beszéltem, a családomról, a szolgálatomról, a gyülekezetről általában. Két óra elteltével hallottam, amint a Szent Szellem azt mondja nekem: „Fiam, ha most azonnal hazavinnélek, akkor készen állsz, hogy találkozz velem az örökkévalóságban”. S azt is mondta: „A szíved jelenlegi állapota viszont nem áll készen a Szent Szellem következő nagy megmozdulására”.


SID: Várj csak egy pillanatra. Láttatok csodákat a gyülekezetedben?
CARLOS: Hogyne, persze.  
SID: Láttatok embereket, akik azért jöttek, hogy megismerjék a Messiást?   
CARLOS: Hogyne, persze.  
SID: Növekedtetek?   
CARLOS: Ó, igen, persze.   
SID: Voltak anyagi gondjaitok?   
CARLOS: Egyáltalán nem.   
SID: És nem volt készen.
CARLOS: Ez volt az a pont, ahol Isten elkezdte kijelenteni magát a szívemnek. Elkezdte kijelenteni, hogy hivatásos szolgáló lettem. Más szavakkal, olyan kényelmesen berendezkedtem az elhívásomban, hogy a szolgálat már rutinná vált. Úgy értem, hogy háttérbe vonulhatsz. A szívem még mindig az Úré volt. Ne értsetek félre. Most is szeretem az Urat. De más szavakkal, a szívem már nem volt olyan lelkes, olyan prófétikus. S a Szent Szellem elkezdte kijelenteni, hogy „Fiam, elhagytad az első szeretetet. „Emlékeztetett az efézusi gyülekezetre. Jusson eszedbe a Jelenések 2, ahol az Úr Szelleme megdorgálta a gyülekezetet, mert elhagyták az első szeretetüket. Bár nagyszerű szolgálatuk volt, jó tanításaik, rendkívüli csodák történtek, mégis elhagyták a első szeretetet. S Isten Szelleme elkezdte mondani: „Fiam, mivel elhagytad az első szeretetet, hiányzik az alázat.” Az alázat hiánya a legjelentősebb tényező, amit helyre kell állítanunk az amerikai prédikátorokban, a nyugati gyülekezetekben, Krisztus Testének prédikátoraiban, mert az igazi alázat Istentől való teljes függést jelent, ahol nincs hely az emberi dicsőség számára.
SID: Ez tetszik.


CARLOS: Nincs hely a gyülekezet dicsősége számára, a konkrét helyi gyülekezet számára. Istent illet minden dicsőség. Az az igazi alázat, amit Keresztelő János mondott: „Nekem alább kell szállnom, neki pedig növekednie kell”. Hiszem, hogy ez az a terület, amit Isten szelleme egyenesbe akar hozni, hogy a gyülekezet megértse, ha igazán alázatosak vagyunk, akkor Ő lesz felmagasztalva. S most sokan nézik a műsort a tévében, egy kicsit korábban láttam, amint Isten Szelleme  egy csapra teszi a kezét és elfordítja, s láttam, amint friss szeretettel teljes érzelmek szabadulnak fel. A szeretet friss kiáradását láttam. S akik most nézitek a tévét, legyetek érzékenyek, és kérjétek az Urat: „Uram, kérlek, nyisd meg a szívem kapuját, nyisd meg a lelkem kapuját”, mert az Úr szeretetet és szeretetteljes ragaszkodást akar letölteni. Szeretné, ha megéreznétek, Ő mekkora szeretettel van irántatok. Sokan azért ragadunk le, ahol nem haladunk előre, mert nem érezzük az Úr jelenlétét vagy nem vagyunk boldogok. A legszomorúbb keresztények közül néhányan unatkoznak, és beleuntak, mert nem teljesen fogják fel, Isten hogyan érez irántuk. S ti, a műsor nézői, a Jézus nevében, fogadjátok Isten szeretetének a friss kitöltését az életetekre, most azonnal, a Jézus nevében. Azt érzékeltem, hogy Isten Szelleme azt kéri, két dologra fókuszáljak: „Fiam, függj jobban tőlem, keresd az arcom”, és a második: „térj vissza az első szeretethez.”
SID: Engem ez emlékeztet valamire, s kíváncsi vagyok a te reakciódra: az országunk olyan csodálatos. Nem kell Istenben hinned, hogy meggyógyulj fizikai szinten. Itt vannak a világ legjobb orvosai. Ilyen az egészségügyi ellátásunk rendszere. Van pénzünk, hogy bármit megvegyünk, amit akarunk. Van médiánk, van Internetünk, van tévénk, vannak szórakozási, sportolási lehetőségek. Nagyon elfoglaltak vagyunk, nagyon, nagyon.
CARLOS: Igen.
SID: Egy dal alapján írtam sok éve egy könyvet. A dal címe: „Kell valami, ami ennél több”, mert dolgozom, eszem, alszom, és ez így megy állandóan. Mivel állandóan dolgozom, eszem, alszom, s ez így megy, kell, hogy legyen valami több ennél. Carlos, elkezdtél Orlandóban egy 24 órás imaalkalmat a hét mind a hét napján. Sokan azt mondják, amikor ezt hallják, nagyon örülök. Imára vagy elhívva. Én nem vagyok. Úgy értem, hogy reggelente imádkozom pár percet, de ez a te dolgod, nem az én elhívásom. Mit mondanál ezeknek az embereknek?
CARLOS: Azt mondanám, hogy a Biblia nagyon, nagyon világos. Mindannyian királyok és papok vagyunk . A király a Királyok Királyának a nevében szolgál. A pap a nagy Király, a Főpap felé szolgál. Vissza kell térnünk  az oltárnál való hűséges szolgálathoz.
SID: Ahogy Dávid király tette.


CARLOS: Ahogy Dávid király tette. Az ima oltáránál és az imádat oltáránál. Az Ő jelenlétének oltáránál. Legyünk ebben hűségesek. Ez az, amiért megemlítetted Dávid királyt. Ő volt a legsikeresebb zsidó király. Miért? Mert Dávid megértette, hogy ha ott van a Dicsőség, ott van Isten jelenléte, ha bizonyos vagy abban, hogy Isten felé szolgálsz éjjel és nappal, akkor biztos lehetsz a győzelemben Isten jelenlétében. S ez a hiányzó láncszem, azt gondolom. Lehetnek nagyszerű gyülekezeteink, kiváló szolgálóink, akik Isten dicsőségével és erejével szolgálnak. Ezt nem zárom ki. Én is akarom ezt. De szükség van arra, hogy az egyes hívők  életében ez működjön, nemcsak egy gyülekezeti alkalmon, nemcsak egy konferencián, nemcsak egy bibliai iskolai szemináriumon, nemcsak az evangelizációs alkalmakon. Kell, hogy minden hívő megértse, nemcsak egy pásztor vagy egy evangélista. Egyénenként el vagyunk arra híva, hogy térjünk vissza az Úr felé való szolgálathoz. S azt gondolom, ezt üzeni most az Úr. Térjetek vissza az első szeretethez! A legnagyobb parancsolat nemcsak egy ajánlat. Ez egy parancs: Szeresd az Urat teljes szívedből, teljes elmédből, teljes lelkedből és teljes erődből. S ha megnézed a Bibliát a Teremtés könyvétől a Jelenések könyvéig, egy dologról szól az egész. Készen állunk? A menyegzőről.
SID: A menyegzőről.  
CARLOS: Ez a menyegzőről szól.
SID: Hogy őszinte legyek, tudom, mit mond, de soha nem gondoltam igazán így erre. Hallottátok, azt mondta, hogy a Teremtés könyvétől a Jelenésekig a menyegzőről szól a Biblia. Magyarázd ezt el.
CARLOS: A történet a Teremtés könyvének 1., 2. és 3. fejezetében  kezdődik Ádámmal és Évával. Miről szólnak ezek a részek? A férfi és a nő eggyé válik. Ez a menyegző. Hol tette Jézus az első csodát? János 2-ben a galileai kánai menyegzőn. Aztán az egyik legnagyobb apostol, ha nem a legnagyobb, Pál kijelentést kapott erről a titokról. Tudjátok, a titokról, hogy a zsidók és a pogányok eggyé válnak. De ezt továbbviszi, és az Úr kijelenti neki, hogy a titok, amelyről beszél neki, Isten szívéről szól, Isten tervéről, amely egy örökkévalóságon át tart, s mi ez a titok? Isten és ember eggyé válik. Ehhez a férj-feleség képet használja. Azt mondja, „titokról beszélek, amikor Krisztusról és a gyülekezetről beszélek”. S aztán a Jelenések 22:17, amely Isten Szellemének az egyik utolsó állítása a végidőkről: „ És a Szellem és a menyasszony ezt mondják:

Jövel!

Azt gondolom, Krisztus Testének az identitásáról szól ez a kijelentés, és mostanában fog felszabadulni. Azt már tudjuk, mit jelent Isten gyermekének lenni, tudjuk, mit jelent Isten fiának lenni, és sokan tudják azt is, mit jelent Isten barátjának lenni. De a legnagyobb kijelentés és a legnagyszerűbb identitás, a legbensőségesebb kapcsolat a földön a férfi és nő közötti kapcsolat, a férj és feleség kapcsolata. És Isten Szelleme kijelentést ad arról, hogy Krisztus a vőlegény és a gyülekezet a menyasszony.

mercy-seat3.jpg


SID: Erről is eszembe jutott valami. Ezen a bizonyos menyegzőn, ahol a Messiás bemutatta az első csodát, a vizet borrá változtatta a kánai menyegzőn.

bor.jpg

S az anyja, Miriam azt mondta: „Amit mond, tegyétek meg”. Erről beszél Carlos. Ezt hallotta a mennyben. De nem teszitek, amit mond, ha nem olvassátok az Igéjét. Nem kaptok kijelentést, ha nem imádkoztok. Nem tudtok semmit, ha nincs bensőséges kapcsolatotok Istennel. Ez most olyan időszak, amikor saját bensőséges kapcsolatra van szükséged Istennel, más nem teheti meg helyettetek. Hazudtak nektek. Szükségetek van a saját személyes bensőséges kapcsolatotokra Istennel. Higgyétek el, hogy Izráel Messiása meghalt a bűneitekért.

resurrection-2.jpg

Higgyétek el, hogy az Ő vére, a pészach vér, a páska vér elmosta a bűneiteket, és kezdjétek el tenni, amit mond. Tegyétek meg! <<<<

 

korban-pesach---margetson.jpg

 

A mappában található képek előnézete Isten, angyalok, emberek

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.