Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2009.09.24

Haladó bibliaiskola II.rész

(folytatás)

 

 

Üldözés az egyházak megadóztatatásával

 


A jövőben megkísérlik majd megadóztatni az egyházakat és az egyházakhoz kapcsolódó szervezeteket is. Az ateista erők – az Amerikai Polgárjogi Szövetség (American Civil Liberties Union) támogatásával – egészen a Legfelsőbb Bíróságig elviszik majd az ügyet. Ideiglenes akadályoztatottságuk nem tartóztatja fel majd őket, és hajthatatlanul követelni fogják, hogy a Kongresszus tegye meg a szükséges lépéseket. Jóllehet az államok bíróságai jogi akadályokat gördítenek majd eléjük, nem adják fel hosszú távú célkitűzéseiket.
A nemrégiben meghozott bírósági határozatok ellenére előbb-utóbb el fogunk jutni az egyházak megadóztatásáig. A dolog egy jelentéktelen, amolyan jelképes összegű adóval indul majd, de rövid időn belül óriássá növi ki magát, és egyes független gyülekezeteket és missziós szervezeteket a tönk szélére juttat.
Elsőként az egyházakhoz kapcsolódó üzleti vállalkozások lesznek megadóztatva, majd hamarosan követi őket az összes egyházi tulajdonban lévő ingatlan, beleértve a plébániákat is. Kivételt képeznek majd a templomépületek.
Vérre menő jogi csaták állnak előttünk az adóztatásból kifolyólag, és még a Legfelsőbb Bíróság döntései sem lesznek megváltoztathatatlanok.

Nem látom, hogy a gyülekezeteknek bevételeik és templomépületük után is adót kellene fizetniük a közeljövőben, azt azonban igen, hogy az egyházi tulajdonban lévő vállalkozásokra hamarosan adóterheket fognak kiróni. „Hógolyó-effektust” látok kialakulni – a kormány egy napon olyan komolyan foglalkozik majd az egyházi ingatlanok megadóztatásával, hogy ehhez szabályok egész katalógusára lesz szükségük.
Egy napon talán éppen az Állami Adóhatóhatóság lesz az egyházak ellen bevethető leghatékonyabb fegyverek egyike. A kormányhivatalok ezáltal képesek lesznek markukban tartani a gyülekezeteket; hamarosan csaknem minden közhasznú egyházi szervezet könyvelésében turkálni fognak. Akik nem felelnek majd meg a szigorú előírásoknak, azokat tevékenységük feladására fogják kényszeríteni – és ezen a ponton már nem lesz kihez fordulni segítségért.

A keresztény oktatás ügyének aláásása


Látom magam előtt, hogy a sátán háromféle módon próbálja majd aláásni a keresztény oktatást. A keresztény iskolák, főiskolák és egyetemek nem menekülhetnek meg a közelgő üldözés és zaklatás elől. Először is politikai zaklatásokra számíthatunk, bolyongásra a bürokrácia útvesztőben és komoly anyagi nehézségekre. Az Egyesült Államokban mind több kikötéssel lehet csupán állami és államszövetségi segélyekhez hozzájutni.

Másodszor számoljunk a hallgatói közhangulat már-már megmagyarázhatatlan mértékű megváltozására – apátiára, nyugtalanságra és a vezetők iránti tiszteletlenségre.

Harmadszor arra is fel kell készülnünk, hogy tanszékeinket elárasztják majd az olyan tanárok és professzorok, akik akaratukon és tudtukon kívül is eszközök a sátán kezében, s az ördög rajtuk keresztül próbálja majd aláaknázni a hitbéli alapokat és a vezetőséget. A sátán meg fogja próbálni kiszakítani ezeket az iskolákat és intézményeket Isten igaz embereinek a kezéből és megalkuvó liberálisok kezébe átjátszani őket, akik semmilyen akadályt nem gördítenek az agnosztikus szellem térhódítása elé.

Némely egyetemeken és főiskolákon szellemi ébredés lesz, ám csupán rövid életű, és nem lesz majd hatással a hallgatók széles táborára.
A keresztény oktatási intézmények vezetőségeinek fel kell készülniük az előttük álló – mind anyagi, mind szellemi értelemben vett – nehéz időkre. Azokat, akik hisznek az imádság erejében, kevesebb veszteség éri majd. Akik a szellemiekre fektetnek elsődleges hangsúlyt, meg fogják tapasztalni a Természetfeletti közbeavatkozását és segítségét. Annyi bizonyos, hogy az egyetemekre és főiskolákra sok probléma vár. Az anyagi terhek igen komolyak lesznek, és némely iskolák csak isteni csoda folytán maradhatnak fenn, míg egyesek nem fogják túlélni a válságot.

Vakvágányra fut a Jézus-forradalom


A fiatalok tömegeit megmozgató Jézus-forradalom megfeneklik, és sok gyenge önuralmú követője tér vissza a drogokhoz és a szabad szerelemhez – azaz régi életmódjához. Az üldözés különválasztja majd egymástól a kecskéket és a juhokat, s mire a viharfelhők eloszlanak, már csupán a magukat teljesen Istennek alárendelő tanítványok maradnak állva.
Nagyon közel az idő, amikor nem számít többé népszerű dolognak Jézust követni – a keresztény dalok többé nem szerepelnek majd slágerlistákon, s az Úr nevét hangoztatva nem lehet közkedveltségre szert tenni Hollywoodban és a Broadwayon. A világ, amely egykor annyiszor emlegette Jézus nevét, ellene fordul majd és lejáratni igyekszik.
Megismétlődni látom a történelem első dokumentált Jézus-mozgalmának az eseményeit. Jézus szamárháton vonult be Jeruzsálembe a Jézus-mozgalom lelkes tagjainak éljenzése és „halleluja!” kiáltásai közepette. A vének és a fiatalok mind pálmaágakat tördeltek, ruhájukat pedig az útra terítették, hogy a kis szamár végiggyalogolhasson rajtuk. „Jézus, Jézus! Hozsánna a Királynak! – kiabálták, s mégis: az első Jézus-mozgalom végül vakvágányra futott. Nem kellett sok időnek eltelnie, s ugyanaz a Jézus már egy felbőszült tömeg előtt állt, amely vadul követelte, hogy „Feszítsd meg! El vele! Csaló, szélhámos!” A tömeg Jézus ellen fordult.
A modernkori Jézus-mozgalom is tömegeket hozott lázba, s ők is dicséreteket zengtek Jézusról; Jézus igazán „menő” volt egy időben.

Új mozgalom indul „Gyűlöld Krisztust!” felkiáltással


De figyeljük csak meg, mi történik napjainkban. Számos lelkendező keresztény tér vissza a kábítószerhez, és lassan szárba szökken a Jézus-ellenes mozgalom. Ifjú sátánimádók és okkultisták képezik a „Gyűlöld Krisztust!” jelszavú mozgalom magját, melynek legfőbb célja Jézus követőinek a zaklatása, illetve Krisztus állításainak a megcáfolása. Az egykori Jézus-mozgalomból kikristályosodik a „kemény mag” – vagyis az igazi Jézus-követők csoportja, akik maradéktalanul szakítottak régi életmódjukkal, s akik hajdani szokásaikkal felhagyva a Jézus Krisztusnak való szolgáltra szentelték az életüket.
Tiszta és világos üzenetet hirdetek az igazi Jézus-követőknek, amely a következő: Készüljetek a közelgő üldözésre! Számítsatok rá, hogy az iskolában találkozni fogtok Krisztus-gyűlölő csoportosulásokkal! A Krisztus mellett nyilvánosan állást foglaló fiatalokat sokhelyütt szavakkal „kövezik” majd velük egykorú társaik. Ezt a Krisztust határozottan elutasító mozgalmat maga a sátán irányítja majd, s olyan személyek fognak a kezére játszani, akik mélyen belemerültek az okkultizmusba.
Nem csupán őrültnek titulálják majd a „Jézusos” embereket, de a legkülönbözőbb gúnynevekkel fogják illetni, sőt le is köpködik őket a főiskolák és egyetemek folyosóin. Eljöhet az idő, amikor Bibliáikat kiszaggatják kezükből és darabokra is tépik azokat a gúnyolódó tömegek. A zaklatások végül olyan mértékben eldurvulhatnak és elterjedhetnek, hogy az ifjú keresztényeknek két választási lehetősége marad csupán: vagy megkeményítik magukat, mint az acél, hogy képesek legyenek megállni a támadásokkal szemben, vagy összeomlanak alattuk és megtagadják hitüket.

Sátán szolgái


Megjelennek majd a „sátán evangélistái” – többségükben fiatalok, akik a sátán erejéről prédikálnak és fanatikus buzgalommal dolgoznak mások megtérítésén. Az igazságot éhesen kereső fiatalság körében kézről-kézre járnak és nagy népszerűségnek örvendenek majd az Ouija táblák[3], tarott kártyák, horoszkópok és okkult könyvek.
Egy napon mindannyian fizetni fogunk azért, amiben hiszünk. Senki se gondolja, hogy a keresztények megmenekülhetnek az eljövendő megpróbáltatások elől. Mindannyiunk tűrőképessége meg fog mérettetni. A próba olyan észrevétlenül és csendesen kezdődik majd, hogy először észre sem vesszük, ám amikor ténylegesen kezdetét veszi, nagy erőkkel tör ránk, akár derült égből a villámcsapás. A világ nem akarja majd elhinni, mi is történik valójában, mert olyan lesz, mintha valami őrület kerítette volna hatalmába az emberiséget.

Szellemi ébredés a vas- és a bambuszföggöny túloldalán


Mialatt a szabad országokon az üldözés hulláma söpör végig, a vas- és a bambuszfüggöny mögötti országokban rövid ideig tartó ébredés veszi kezdetét. Akiknek eddig kegyetlen vallási üldözésben volt részük, ideiglenesen szabadságot élvezhetnek. Isten Szent Szelleme lerombolja a vas- és a bambuszfüggönyt, s éhes lelkeket keres és talál majd Oroszországban, Kínában és Kelet-Európában egyaránt.
Isten megígérte, hogy kitölti Szellemét minden testre, ebbe pedig a vas- és a bambusz-függöny mögött élő népek is beletartoznak.
Isten ideiglenes békét munkál ki Kelet és Nyugat között azzal a kifejezett szándékkal, hogy az evangélium a kommunista országokba is eljusson. Kínában csakis a japán és a koreai keresztényeken keresztül szólíthat meg tömegeket; a kelet-német embereket a nyugat-német keresztények érhetik el; Oroszországba Finnországon keresztül vezet az út. A Szent Szellem hatalmas módon fog kiáradni Finnországban, s az áldás Oroszországba is „túlcsordul” majd.

A történelem fintora, hogy míg a függönyöknek ezen az oldalán kezdenek bezárulni az ajtók, a túloldalon megnyílni látszanak. Ám a rövid ideig tartó szabadságot és szellemi ébredést követően hirtelen minden ajtó bezárul – ekkor vesz majd igazán nagy lendületet a minden nemzetet magával ragadó, ádáz üldözés.

[1] A film főszerepét maga a főhős, Marjoe Gortner alakítja, aki a 40-50-es években nagy szenzációnak számított, ő volt ugyanis a világ legfiatalabb felszentelt lelkésze. Csodagyereknek tartották, aki természetfeletti erejével betegeket gyógyított. A film a 20-as éveiben mutatja be, amikor már széles követőtábora van – ezeket a film extatikus állapotban ábrázolja. „Szította a Szent Szellem tüzét” országszerte, de gyakorlatilag csupán anyagi érdekek vezérelték – még csak nem is hitt Istenben. A kereszténység lejáratására törekvő film 1972-ben elnyerte a legjobb dokumentumfilmért járó Akadémiai Díjat.

[2] Elmer Gentry egy 1960-ban készült amerikai film főhőse, kereskedő, aki a 20-as években üzleti vállalkozásba fog, és társával, Sharon Falconer evangélistával „vallást árul” a népnek.

[3] Az a tábla, amelyre az abc betűi, az "igen" és "nem" szavak vannak meghatározott formában felfestve. Ehhez egy planchette tartozik, amely a táblán a médium által mozgatva kibetűzi az üzenetet. Az eszközt a szellemekkel való kapcsolatteremtésre használják, általában a spiritualisták.

6. Fejezet

Isten üzenete a felkészületlenekhez


Hamarosan átlépünk a Vízöntő korából abba a korba, amelyet a Biblia a „nyomorúságok napjának” nevez. Jézus maga is szólt felőle, hogy olyan „Nagy Nyomorúság” vár a Földre, amilyennek sosem volt még tanúja az emberiség a történelem folyamán.
Jézus előrejelzései: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket, mert sokan jönnek majd az én nevemben, akik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek. Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert mindezeknek meg kell lenniük. De még ez nem itt a vég. Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lesznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé. Mindez pedig a sok nyomorúságnak kezdete. […] a gonoszság megsokasodik […] És az Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég. Máté 24,4-14

Nyomorúság közeleg


Az egyik szótár a „nyomorúság” kifejezést a gyötrelem, szerencsétlenség és szenvedés szavakkal írja le – a Nagy Nyomorúság pedig a hihetetlen mértékű szenvedés és válság időszaka lesz. Isten arra szólítja fel az emberiséget Szent Szelleme által, hogy készüljenek a vég eljövetelére. Megengedi, hogy a természet egyik csapását a másik után mérje a Földre, így figyelmeztetve a harag és az ítélet közelgő napjára.
Vajon hiszünk-e Jézus jövendöléseinek? A halmozódó tudás és a nagyszerű tudományos eredmények korában magunkévá tesszük-e igazán a bibliai nézetet, miszerint a világ a teljes káosz felé rohan?
Vajon szó szerint kell-e értenünk a Bibliában elhangzó próféciákat? Lesz-e még egy utolsó, minden országot bekapcsoló világháború, ahogyan arról Isten Igéje beszél? Csakugyan az eddigieknél még szörnyűbb éhínségeknek, járványoknak, földrengéseknek, árvizeknek és más súlyos természeti katasztrófáknak nézünk elébe – ahogyan azt a Biblia egyértelműen állítja?

Háború és terrorizmus


Tényleg háborúknak, terrorcselekményeknek és erőszaknak lehetünk majd tanúi világszerte? Igazán számolnunk kell az erkölcsi normák és törvények teljes semmibevételével – illetve világméretű válsággal az infláció elszabadulása és a gazdaság összeomlása következtében?
Csakugyan eljön egy rövid, átmeneti időszak, amikor törékeny béke lesz a Földön, és amikor az emberek sóvárogva vágynak majd az újbóli megnyugvásra? S ezt a törékeny békét valóban egy a Bibliában megjövendölt, fenyegető romlás fogja követni?
Tényleg hihetünk-e a Szentírásnak, amikor azt állítja, hogy az emberek egy napon így nyugtatgatják majd magukat: Át fogjuk vészelni ezeket a nyomorúságokat, s hamarosan megint békében és jólétben fogunk élni!? Azután, hirtelen, az egész világot magával sodorja az utolsó, romboló erejű világháború. Valóban közelegne Armageddon?

Több mint kétmilliárd ember hal meg


Az embernek belesajdul a feje, ha szó szerint értelmezi a bibliai próféciákat. Amennyiben elhisszük a Biblia szószerinti jelentését, úgy azt állítjuk, hogy még egy nagy világháború következik, s egy olyan nyomorúságos időszak, amelyben több mint két milliárd ember veszti életét. A háború, az éhínség, a járványok, a földrengések, az árvizek, s a világszerte pusztító más természeti katasztrófák mind-mind számtalan emberéletet fognak követelni.
A Biblia egyértelműen megjövendöli, hogy az emberek gúnyosan nevetnek majd az olyan próféciákon és előrejelzéseken, amilyenekről ez a látás is szól.

Noé nem talál halló fülekre


Noé korában az emberek nem hitték el, hogy büntetésképpen özönvíz sújtja majd a Földet, így tivornyázással múlatták az időt, s csak nevettek az őrült prófétán, aki holmi isteni látásról prédikált nekik. A Bibliában a következőt olvassuk: semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta Mt 24,39 Jézus elmondta, hogy az utolsó időkben élő férfiak és asszonyok hasonlóképpen megmaradnak majd szexuális bűneikben, lázadó állapotukban, erőszakos és erkölcstelen életmódjukban – mígnem eljön a vég. Nem fogadják majd be a közelgő romlásról és ítéletről szóló látásokat és előrejelzéseket.

Ám jóllehet az értelmiség és az egyházi vezetés gúnyt űz az efféle üzenetből, korunk ifjúságának jelentős része odafordítja a fülét az apokaliptikus próféciákhoz. Manapság nem csupán a keresztények várják a világvégét, amelyről a Biblia beszél; nemrégiben még a Time magazin is komoly figyelmet szentelt a témának. Korunkban sok gondolkodó tudós, értelmiségi, behaviorista pszichológus és műszaki szakember is úgy véli, hogy a világtörténelem kataklizmatikus véget érhet, mégpedig az igen közeli jövőben.
Sokan megbélyegzik majd ennek a látásnak az üzenetét, mondván, hogy fanatikus kísérlet csupán a hitetlenek riogatására. Mások a „harag és ítélet” motívumát találják majd kifogásolhatónak, az emberek tudniillik gyakran csak Isten egyik oldalát hajlandóak meglátni – az Ő szerető és kegyelmes voltát. Pedig egy másik oldala is létezik személyiségének – ennek bebizonyításához elegendő csak futólag áttekinteni Isten Igéjét. Pál apostol így írt: Mivel tehát ismerjük az Úr félelmét, embereket győzünk meg. 2.Korintus 5,11

A világ „elszabadul”


Amennyiben valaki úgy vélné, hogy látásom túl rémisztő, vagy „túlságosan messzire megy”, annak hadd mutassam be világos kronológiai sorrendben, hogy milyen eseményeket is jövendöl meg a Szentírás maga.

A Biblia világosan megjövendöli, hogy a világ mintegy „elszabadul” – hogy a városok irányíthatatlanokká, az országok pedig kormányozhatatlanokká válnak. Az emberek teljesen hátat fordítanak majd Istennek – kapzsivá és materialista szemléletűvé lesznek. Az intézmények vezetését bajkeverő lázadók ragadják magukhoz, s az emberek a válság közepette „minden elképzelhető gonosz módon tobzódnak” majd.

Keresztények ezrei pártolnak el a hittől és árulják el barátaikat. Lobbanékony természetűekké és felfuvalkodottakká lesznek, akik csak „jó időkben” dicsőítik az Urat. Inkább lesznek a gyönyörnek, mintsem Istennek szeretői. A „normális” időknek vége szakad, s a kábítószerfüggők, a prostituáltak, a homoszexuálisok, a tolvajok és az utcai gyilkosok számítanak majd átlagembereknek.

Az emberi természet a „tudás megsokasodása” ellenére is az erkölcstelenség, az erőszak és a lázadás áldozatává válik.

A Biblia megjövendöli annak a napnak az eljövetelét, amikor az egész Földön a terrorizmus és az erőszak hatalmasodik el. A keresztényeket elképzelhetetlen mértékű erkölcstelenség fogja körülvenni, és lelküket szinte halálra gyötri. A sátán megpróbálja majd kétségbe vonni és tönkretenni a Szent Szellem munkáját.

Egész nemzetek kezdenek istentelen, lázadó filozófiákat és hamis vallási kultuszokat követni. Az emberiség a törvénytelenség és a gátlástalanság állapotába kormányozza bele a világot, s a széthullott darabokat csakis egy szuperdiktátor lesz képes ismét összeilleszteni, aki természetfeletti hatalmat tulajdonít magának.

Izrael legyőzhetetlenné válik


A Biblia megjövendölte, hogy az „utolsó időkben” újjá fog születni Izrael nemzete: a zsidók, akik csaknem kétezer évig elnyomottan és üldözötten bolyongtak a Föld színén, s akiket Isten ellenségei gyilkoltak, vissza fognak térni Palesztinába, és újra elfoglalják anyaföldjüket.
1948 májusában azután kézzelfoghatóan beteljesedett a bibliai prófécia – megszületett Izrael nemzete, és elkezdett „virágozni, mint a sivatagi rózsa”. Éppúgy történt, ahogyan azt a Biblia előre megmondta.

A Biblia az is megjövendöli, hogy ellenségek egész serege fog felkelni Izrael ellen az ország kizsákmányolásának a szándékával, de mindannyiuknak legyőzötten kell majd megfutamodniuk, s a félelemtől mintegy megolvad a szívük. A Bibliában úgy olvassuk, hogy egy zsidó több mint ezret futamít majd meg az ellenség soraiból, tíz pedig tízezret.

Izrael legyőzhetetlen, mert sorsa a mennyei prófécia sodrában halad előre. Nincs a Földön egyetlen olyan ország sem, amely elég erős lehetne Izrael legyőzéséhez, és Jeruzsálem utcáit kizárólag az Istentől elrendelt időben tapodhatják majd ellenséges lábak.

Az „Egyesült Világállam”


A Biblia előre megjövendölte az Európai Közös Piac megszületését. Az Európai Gazdasági Közösség 1957-ben kezdte meg működését, amikor a konföderációt alkotó hat ország aláírta a Római Szerződést. A szerződés aláírása kapcsán számos bibliatanító elgondolkodott rajta, vajon ez-e annak a bibliai próféciának a beteljesedése, amelyik az ókori Római Birodalom újjáéledéséről beszél. Ez a prófécia azt állítja, hogy „a végidőkben” tíz nemzet kel fel és biztosít hatalmi bázist az Antikrisztus számára. Az 1957-es egyezmény óta négy másik ország is csatlakozott a közösséghez, s a tagok így immár összesen tízen vannak. Folyamatos tárgyalások folynak a közösség további bővítéséről, s az „Európai Egyesült Államok” megalakításáról.

Az „Egyesült Világállam” létrejötte csupán egy világgazdasági válságnyira van már tőlünk. A világ pénzrendszerének összeomlása elvezethet egy globális diktátor által irányított világkormány felállításához. Belgium miniszterelnöke nemrégiben a következőket nyilatkozta: A nemzetközi bizottságok módszere kudarcot vallott. Egy olyan személyre van szükségünk, aki a lehető legnagyobb tapasztalattal, nagy tekintéllyel, széleskörű befolyással és rengeteg energiával rendelkezik – legyen akár civil, akár katona, s bármilyen nemzetiségű –, aki csökkentené a bürokráciát, minden bizottságot eltörölne az útból, felébresztené mind az embereket, s az összes kormányt egyesítené és egy cél szolgálatába állítaná be. Csak jöjjön minél hamarabb! (Megjelent a Le Soir-ban)

A világméretű anarchia és zűrzavar érlelheti meg a világot az antikrisztusi diktátor számára, aki a béke jegyében fog fellépni, a mindenütt uralkodó kétségbeesés és törvénytelenség megszüntetésének a célkitűzésével.

Az antikrisztus – a Szupersztár


Ha mintegy lefejtjük a bibliai próféták kijelentéseiről a misztikus és „kísérteties” burkot, világosan láthatjuk, hogy a jövendölések egy „szupersztár antikrisztus” fellépéséről beszélnek, aki az utolsó napokban áll majd elő, hogy ellene szegüljön Istennek és üldözze az igaz keresztényeket. A béke, a törvény és a rend nevében érkezik, és sikerül majd változásokat elérnie a törvényhozásban és az igazságszolgáltatásban, ám le fog lepleződni, hogy valójában a sátán csaló fia.
A Biblia megjövendöli róla, hogy terroruralma jóllehet rövid ideig tart majd, ám teljes kárt és pusztulást idéz elő. Ez a hamis diktátor, aki a világosság angyalának tetteti magát, az egész világot megtéveszti majd.
Gondoljunk csak arra, milyen hatalomnak van birtokában napjainkban az Egyesült Államok elnöke. A magas körökben forgolódó politikusok soha nem látott hatalomra törnek és posztok után kapkodnak. A közelmúlt fejleményeinek fényében nem nehéz megérteni a bibliai előrejelzéseket, miszerint az antikrisztus istenként ül majd trónján, imádatot és tiszteletet követelve magának a világ minden táján élő emberektől.

A végső világháború


A Biblia konkrétan figyelmeztet bennünket, hogy az utolsó időkben az antikrisztus és a Föld országai, valamint Izrael között sor fog kerülni egy végső összecsapásra. Ez lesz a háborúk háborúja.
Ezt a háborút minden kétséget kizárólag egy világméretű energiaválság okozza majd, vagyis a harc az olajért és az energiáért fog folyni, s elképzelhető, hogy a Holt-tengeri ásványokért is. Ezekből az ásványokból robbanóanyagot lehet előállítani, illetve a világméretű éhínség következtében műtrágyaként is nagy lesz rájuk a kereslet. Értéküket egy trillió dollárra becsülik, s mennyi háború folyt már a világon ennél jóval kevesebbért is?

1939 és 1944 között, a II. világháború alatt több mint 54 millió ember veszítette életét, s további milliók szenvedtek sérüléseket és váltak mozgásképtelenné a pusztítás következtében. A 70-es években Vietnámban, Biafrában és Bangladesben folyt háború. Generációnk borzalmas eseményeknek lehetett tanúja, melyek során 65 millió emberi élet ontatott ki és 100 millióan sérültek meg.

A Biblia azonban még egy utolsó nagy háborút is megjövendöl – a minden összehasonlítás felett álló armageddoni csatát. A Szentírás leírja, hogy az egek tűzben égnek majd, s még az elemek is megolvadnak az izzó forróságban.
A Bibliában pontosan így olvassuk: De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a Föld és a rajta levő alkotások is megégnek. 2Pt 3,10
Amint azt mindannyian jól tudjuk, a mai fegyverek tökéletesen képesek olyan mérvű pusztítást véghezvinni, amilyenről a Biblia beszél – egyfajta égi tűzvészt okozni, amely elpusztítja az élővilág egyharmadát.

Izrael és az őt körülvevő népek mára valóságos fegyverraktárakká váltak – napalmok, lőfegyverek, bombák, rakéták tömegét halmozták fel, nem is beszélve a biológiai fegyverek arzenáljáról. Az emberiség napjainkban már annyi romboló erőt tart bevetésre készen, hogy azzal teljeséggel ki lehetne irtani bolygónkról az életet.

A Biblia előrejelzi, hogy az ítéletként ránk következő Nagy Nyomorúság idején mintegy kétszázmilliós sátáni haderő fog felvonulni, és elpusztítja majd a világ lakosságának egyharmadát – ez a mai adatokkal számolva körülbelül kétmilliárd lelket jelent. Ilyen borzalmat lehetetlen még csak elképzelni is. A történelem messze legszörnyűbb háborúja (a II. világháború) 54 millió ember életét követelte; az utolsó nagy háború legalább harminchétszer ennyi áldozatot szed majd. Mindez annyira rettenetes, hogy belegondolni is nehéz.

Terjed a sátánimádat


A Biblia megjövendöli, hogy habár a világ a háború és a pusztulás szélén tántorog, az emberiség vissza fog térni a démonok, ördögi szellemek és a fémből, fából, kőből készült bálványok imádatához. Az okkult tevékenységek napjainkban tapasztalható elszaporodása Isten Igéje szerint egyértelműen az utolsó idők egyik jele.
A mai fiatalság vagy a sátán szolgálata mellett kötelezi el magát, vagy pedig a technika és a tudomány isteneit imádja. Csak egy olyan világ lesz képes szemet hunyni a háború okozta borzalmak és az emberiség egyharmadának halála felett, majd ismét visszatérni lázadó és erkölcstelen állapotába, amelyik felett immár a démonok rendelkeznek.

Furcsa és szokatlan történések


A Biblia leírása szerint szokatlan és furcsa jelek fognak feltűnni az égen és a Földön. Az ószövetségi próféták „jaj”-oknak nevezték e jelenségeket – azaz fájdalmat és szenvedést okozó eseményeknek. Ezek azokat az előttünk álló borzalmas éhínségeket és nyomorúságokat jelölik, melyek már csupán karnyújtásnyira vannak tőlünk. Az éhínség máris a legtöbb áldozatot szedő ellenséggé vált a világon; Biafrában és Bangladesben sok ezer ember szenvedését és halálát okozta.
Indiában ugrásszerűen nő a lakosság száma, a termés mennyisége ugyanakkor csökken, minek következtében nap mint nap ezrek halnak éhen.
Milliók élnek világszerte külvárosi gödrökben és barlangokban élelem, ivóvíz és rendes fedél nélkül a fejük felett. Milliók kapaszkodnak görcsösen egy-egy reménysugárba, csak hogy még egy napig kibírják. A nyomor most már a mi „civilizált” és „fejlett” országunkban is nagyon is valós problémát jelent.

Halált hozó kórok, patkányok és méhek


Jézus azt mondta, hogy a nyomorúság napjaiban az emberek megdermednek [szívükben] a félelemtől és annak sejtésétől, ami az egész Földre vár. Lk 21,26
Amerikában a szívbénulás jelenti a legtöbb áldozatot szedő halálos betegséget.
Az orvosi szaktekintélyek szerint a nemi betegségek immár nem csupán járványnak tekintendőek, hanem ijesztő méreteket öltő, kezelhetetlen népbetegségnek.
A tudósok új baktérium-, vírus- és kártevőfajok megjelenésével fenyegetnek, amelyek ellenállnak a mérgeknek és vegyszereknek, s félő, hogy teljesen felforgatják a természet rendjét.
Ma már léteznek a mérgekkel szemben immúnis „szuperpatkányok” is – ezek megfertőzik a betakarított gabonát, és rettegett kórokat adnak át az embereknek.
Dél-Amerikában úgynevezett „gyilkos méhek” jelentek meg, s fennáll a veszélye, hogy országunk területére is átterjednek. Szúrásuk csaknem minden esetben halálos kimenetelű.
A szokatlanul nedves, csapadékos nyarak szúnyoginváziót idéztek elő. Egyes vidékeken egész marhacsordák vadultak meg a rájuk támadó vérszívóktól, amelyek emellett más élőlényeket is megbetegítettek.
Texasban és Új-Mexikó némely területein szarvasmarhák ezrei fagytak halálra. Az elpusztult állatok tetemeit ezután egybehordták, meglocsolták kerozinnal, majd elégették. Afrikában marhák milliói váltak az aszály és az éhínség áldozatává. Az efféle problémák a jövőben csak tovább súlyosbodnak majd.

Élelmiszerhiány


A fenyegető éhínség egyik további bizonyítéka a világ népességének szaporodása, valamint a Föld tartalékainak kimerülése és az élelmiszerforrások apadása. A rossz termés, a kártevők és a betegségek hamarosan világszerte örökös aggodalom és rettegés forrásaivá válnak.
A Biblia súlyos élelmiszer- és energiahiányt jósol, s a világ számos országában máris válságos a helyzet, és csak még rosszabbá válik majd, amint a népesség növekedése meghaladja az élelmiszer-termelés mennyiségéét. Javulásra a leghalványabb jel sem utal.

A hét végső ítélet


A Biblia a Jelenések könyvében beszél a Földre elkövetkező hét utolsó, borzalmas csapásról – azokról, amelyek rettenetesebbek lesznek minden korábbinál együttvéve.

1. Fekélyes sebek és bőrrák
Elment az első, kiöntötte a poharát a Földre, és csúnya, rosszindulatú fekély támadt azokon az embereken, akiken a fenevad bélyege volt, és akik az ő képmását imádták. Jel. 16,2
Az első csapás a fekélyes sebek, vagyis a rákos kelések megjelenése lesz; ez mindenkit utolér majd, aki beállt az antikrisztus szolgálatába. A Biblia nem mondja meg, hogy pontosan mi okozza majd a sebeket, de feltételezhetjük, hogy köze lesz hozzá a Szentírás egészében végigkövethető alapelvnek: Isten Igéje azt mondja, hogy amit vetünk, azt fogjuk aratni is. Érzékiséget, meztelenkedést és szexuális engedékenységet vetettünk – és komoly problémát jelent napjainkban a nemi betegség. A rosszindulatú kelések akár a nemi betegségek egyik új, fertőző válfajának a tünetei és következményei is lehetnek.
Másik magyarázattal szolgálhat az a figyelmeztetés, amelyet a szuperszonikus utasszállító repülőgépek (SST) atmoszférára gyakorolt hatását vizsgáló kutatók tettek közzé nemrégiben. Más országok már üzemeltetnek ilyen gépeket, de Amerika légteréből ki vannak tiltva. Egyes kritikusok a hangrobbanásuk által okozott zajszennyezést kifogásolják, míg mások az atmoszférára kifejtett káros hatásuktól tartanak. A kutatók tanúsították, hogy amennyiben az SST csupán öt százalékos változást idéz elő a Föld ózonburkában, máris veszélyben vagyunk. Amennyiben ez bekövetkezne, sokkal több káros napsugárzás érne el bennünket – állítják a kutatók. Ez esetben a bőrrák és más fekélyes bőrbetegségek tömeges elszaporodásával kell számolnunk, az ózonréteg öt százalék feletti elváltozásakor pedig a bőrrák csaknem egyetemes méreteket öltő, senkit sem kímélő elterjedése fenyegetné az emberiséget.

2. A tengerek szennyeződése
A második angyal is kiöntötte a poharát a tengerbe, és az olyanná lett, mint a halott vére, és minden élőlény elpusztult a tengerben. Jel. 16,3

A végső ítéletek sorában az óceán szennyeződése a második. A Biblia jövendölése szerint a tenger olyanná lesz, mint „a halott vére”. A Szentírás világosan előrejelzi a tengerekben élő teremtmények elpusztulását.

3. A folyók és egyéb belföldi vizeink szennyeződése
A harmadik angyal is kiöntötte a poharát a folyókba és a vizek forrásaiba, és azok vérré változtak. Jel. 16,4
A harmadik ítélet a folyók és vízforrások szennyeződése. Korunk embere nem véletlenül szentel ekkora figyelmet a környezetszennyezésnek; az emberiség egy régen megírt forgatókönyvet játszik le – a Jelenések könyve egy részét. A Föld ivóvízkészlete a bibliai próféciák szerint meg fog mérgeződni. Amikor a Biblia azt mondja ivóvízkészletünkről, hogy olyanná válik, mint „a halott vére”, arról a sok halálról és romlásról beszél, aminek nemzedékünk máris tanúja lehetett, s a helyzet csak rosszabbodni fog.

4. Halált okozó hőhullámok – perzselő napsütés
A negyedik angyal is kiöntötte a poharát a napra, és megadatott neki, hogy gyötörje az embereket annak tűző sugarával; és az emberek gyötrődtek a nagy hőségben, és káromolták az Isten nevét, akinek hatalma van ezek fölött a csapások fölött, de nem tértek meg, hogy dicsőséget adjanak neki. Jel. 16,8-9
A Biblia arról is beszél, hogy ugyanebben az időben a nap tűzgolyóként perzseli majd az emberiséget. Elképzelhető, hogy maga Isten fog kiküldeni nagy erejű fénycsóvákat, amelyek felperzselik a Föld színét, vagy az is lehetséges, hogy az emberi technika borítja majd fel a természet egyensúlyát, ami viszont súlyos időjárás-változásokhoz vezet – például rekorderejű hőhullámokhoz. 1972 májusában Indiában több mint ötszáz ember halt meg hőguta következtében. Vajon a jövőben is számíthatunk ehhez hasonló, intenzív hőhullámokra? Vegyük még ehhez a napsugarakból származó egyre erősödő ultraibolya sugárzást és az energiaválságot, amely használhatatlanná teszi majd a légkondicionáló berendezéseket – s máris magunk előtt láthatjuk a közelgő borzalom képét.

A Földet érő tűző napsugárzás óriási erdőtüzeket okozhat szerte az egész Földön. Kaliforniában például az által borította fel az ember a természet egyensúlyát, hogy eukaliptuszfákat ültetett minden különösebb haszon nélkül. Mostanra több millió érett fává fejlődött, de a szakértők becslése szerint kilencven százalékuk kipusztult – az 1972-es rekorddöntő fagy következtében. Egy-egy komoly hőhullám következtében ezek a fák szó szerint lángolva felrobbanhatnának. A fák magas részén található olajos kéreg olyan, akár a tapló – száraz gyújtós, amely a tüzet fogó fát hatalmas fáklyává lobbantja. Ha pedig világszerte ilyen tűzvész pusztít majd, és a hamu a füsttel együtt az atmoszférába kerül, az valószínűleg az időjárásra is kihatással lesz, mivel az égéstermék el fogja homályosítani a napot.
Képzeljünk csak el egy rémálomszerű világot, amelyben a nap elviselhetetlenül perzseli a Földet, túlhajtva az erőműveket és a légkondicionáló berendezéseket, s jelentős áramkimaradást okozva.

5. Világméretű áramkimaradások
Az ötödik [angyal] is kiöntötte a poharát a fenevad trónjára: országa elsötétült, nyelvüket rágták kínjukban, kínjaik és fekélyeik miatt káromolták a menny Istenét, de nem tértek meg cselekedeteikből. Jel. 16,10-11
Az ötödik ítéletet úgy írja le a Biblia, hogy az egy „sötétséggel teli” időszak lesz, amikor a emberek elharapják a nyelvüket fájdalmukban, s káromolják a menny Istenét. New York City, London és más nagyvárosok lakói is pontosan tudják, mit jelent, ha nincs áram. A Biblia előrejelzi, hogy az egész világ elképzelhetetlen kihatású áramkimaradásnak néz elébe. Valami történni fog, aminek a következtében elsötétül a nap, a hold és a csillagok fénye is.

Ez lehet egy ismételt természetfeletti eredetű sötétség is, ahogyan az egyiptomi csapások idejében is történt vagy például a keresztre feszítéskor. De utalhat a prófécia üzemanyaghiányból fakadó súlyos áramkimaradásokra is, melyek akár napi nyolc órára, azaz a nap egyharmadára is megfoszthatnak bennünket a világosságtól. Az is elképzelhető továbbá, hogy a légszennyezés, a természeti katasztrófák vagy a többi ítélet következtében fellépő, súlyos időjárásbeli vagy légköri változásokról van itt szó. Az 1816-os évet például a „nyár nélküli évnek” nevezték el, mivel Észak-kelet Amerika egyes részein minden egyes hónapban fagyott; még júniusban is bokáig érő hó esett, a gabonatermés pedig komoly károkat szenvedett. A jelenséget arra lehetett visszavezetni, hogy a Tambora nevű vulkán kitörésekor több tonnányi vulkáni hamu került a légkörbe. 1915-ben elhomályosult a nap, s ennek következtében az időjárás is megváltozott.

Lehetséges volna, hogy korunk ipari szennyezésének mennyisége beteljesítheti a bibliai látást? És mi a helyzet a fokozódó vulkánikus tevékenységgel, lásd például a nemrégiben történt izlandi kitörést? Vajon hány vulkánnak kell kitörnie ahhoz, hogy elsötétüljön a nap?

6. Vérfürdő Izrael földjén
A hatodik [angyal] is kiöntötte a poharát a nagy folyamra, az Eufráteszre, és kiszáradt a vize, hogy megnyíljék a napkeletről jövő királyok útja. Jel. 16,12
A hatodik ítélet azt írja le, hogy miként fog folyni a vér Armageddonnál. Bolygónk utolsó és egyben legrombolóbb erejű harca oly sokak halálát s akkora pusztulást von majd maga után, hogy az elesettek vére háromszáz kilométer hosszan folyik majd. Jóllehet a lóháton ülő katonák képe kissé archaikusnak tűnhet a tankok és terepjárók korában, mégis nyugodtan feltételezhetjük, hogy valóban lovasok vonulnak majd fel a harcra Jel 9,15-16, hasonlóan azokhoz, akiket a kínai kommunisták által nemrégiben bemutatott filmeken látni. Izrael, az arab országok, valamint a Szovjetunió ugyancsak jelentős lovas haderővel rendelkezik Jel 14,18-20, melyeket bevethetnek az armageddoni csatában. Egy dolog azonban bizonyos. A Biblia konkrétan előrevetíti, hogy Armageddonnál vérfürdőre kerül majd sor.

7. Ötvenkilós jégdarabok és eget-Földet megrázó rengések
A hetedik angyal is kiöntötte a poharát a levegőbe, és hatalmas hang szólalt meg a szentélyből, a trónus felől: „Megtörtént”. Ekkor villámlás, zúgás és mennydörgés támadt, és olyan nagy földrengés, amilyen nem volt, amióta ember született a Földre: ekkora földrengés, ilyen nagy! Jel. 16,17-18
A hetedik és egyben utolsó ítélet elképesztő erejű földrengés formájában érkezik el, melyet óriási jégeső is kísér – egyenként ötvenkilós jégdarabok hullanak majd az égből. A földrengés következtében egész városok válnak a földdel egyenlővé, szigetek tűnnek el a tengerekben, és hegyek lesznek sík területekké.
Egyesek úgy hiszik, hogy amikor a Biblia ötvenkilós jégdarabokról beszél, valójában egy meteoritesőre utal.

Ahhoz, hogy a maga teljességében lássuk e szörnyű haragot és nyomorúságot, csak gondoljunk:
Hitler kemencéire,
Sztálin tisztogató akcióira,
Biafrára,
Nicaraguára,
Pakisztánra,
Bangladesre
vagy Vietnámra
és a többi rémálomszerű borzalomra. Aztán szorozzuk be mindezeket a szörnyűségeket ezerrel és sűrítsük bele néhány évnyi időbe. Így talán némi képet kaphatunk arról, mi is vár mindazokra a nagy nyomorúság idején, akik továbbra is elutasítják Istent. De ez még nem minden.

Jön Jézus, hogy felállítsa Királyságát


A legfélelmetesebb esemény azonban még csak ezután következik a bűnösökre. A Bibliában leírt összes szörnyűségnél, jajnál és nyomorúságnál messze rémisztőbb lesz az a pillanat, amikor a bűnösöknek térdre kell hullaniuk a Földre visszatérő s Királyságát felállító Jézus Krisztus előtt, és szemtől szembe találkozniuk kell vele. A Biblia megjövendöli, hogy a bűnösök a sziklák között, a hegyek hasadékaiban és repedéseiben keresnek majd menedéket, s könyörögnek a hegyeknek és a szikláknak, hogy essenek rájuk, csak hogy elrejtőzhessenek annak az arca elől, Aki a trónon ül.

A Szentírás új égről és új Földről is beszél, melyeket a Szent Szellem tesz újjá. Krisztus teljhatalmú Királyként uralkodik majd, s véget vet minden háborúnak, betegségnek, katasztrófának és más gonosz, ördögi dolognak. Lehet mindezen nevetni, lehet nem tudomást venni róla vagy fanatikus képzelgésként elvetni, de ahogyan mostanra a zsidók is visszatértek egykori hazájukba, éppoly bizonyos, hogy a keresztények is Krisztus barátjaként ülhetnek majd be az Ő hamarosan eljövendő Királyságába.
Egyetlen a múltra vonatkozó bibliai prófécia beteljesedése sem maradt el, s a jövőre vonatkozóak közül is mind valóra fog válni. Igen – a harag és az ítélet kilátása valóban borzalmas, szomorú, félelmetes és szinte hihetetlen, de lehetetlen megszépíteni vagy figyelmen kívül hagyni. Ha mindezidáig elutasítottad Istent és ellenálltál hívásának, bizonyosan állíthatom: eljön a nap, amikor remegő lábakkal fogod végignézni, miként mennek végbe mind a fenti próféciák – egyik a másik után.
Legyen csak részed egy földrengésben – s lássuk, még akkor is nevetsz-e majd! Kövesd csak nyomon a legfrissebb hírekben a világ eseményeinek alakulását – és mondd, hogy fanatikus vagyok!

Látomásban láttam a közelgő ítéletet, s ezt a látást a Biblia is alátámasztja. Isten üzenete fennhangon és világosan szól minden felkészületlen emberhez: Ébredj fel! Mindaz, ami ma a világban történik, természetfeletti eredetű, és immár nincs visszaút! Nem élheted túl, kivéve, ha az Úr oldalán állsz! Akik önző módon és Isten nélkül élnek, azokra nem vár más, mint rettegés és kétségbeesés!

7. Fejezet

Szemelvények David Wilkerson prófétai írásaiból
Részlet David Wilkerson prédikációjából, amely 2001. augusztus 19-én – három héttel szeptember 11-e előtt – hangzott el a New York City - Times Square Gyülekezetben.

Közeleg a nyomorúság órája


Amikor Isten előtt térdelek, kérve Őt, hogy mutassa meg nekem szívének szándékát ezekben az utolsó időkben, képtelen vagyok elhessegetni magamtól az érzést, miszerint Amerika hamarosan ismét rendkívül nehéz helyzetbe jut. Hogy mi lesz ez pontosan, nem tudom; talán gazdasági válság, tömeges munkanélküliség vagy még több terrorizmus. Annyit tudok csupán, hogy közeleg egy nyomorúságos óra, amely meg fogja rázni az egész világot, és zokog a szívem, mert Isten népének nagy része nincs erre felkészülve.
Ezen a nehéz órán tiszta és hibátlan hitre lesz szükség, s akkor Jézus előhív majd egy reménnyel teli maradékot – olyan embereket, amilyeneket Isten is keres. Az Úrnak minden nemzedék idejében volt egy reménykedő, bizakodó népe, s a mai generáció esetében sincs ez másképp. Látni fogjuk, amint Krisztus előszólítja legszűkebb baráti körét ezen az utolsó órán.

Intő jelek


A nagy világégést kisebb tűzvészek fogják megelőzni. Kigyulladnak a közel-keleti olajmezők, s az éjjel és nappal felszálló füst az eljövendő, még nagyobb veszedelemre figyelmeztet majd. Bombák hullanak az olajmezőkre, hajókikötőkre és tárolótartályokra. Pánikhangulat lesz úrrá az olajkitermeléssel és szállítással foglalkozókon és minden nemzeten, amelyik az olajból és attól függ. Hamar, nagyon hamar valósággá válik hirtelen egy gazdasági jellegű rémálom, és milyen rettenetes lesz a híre! Te nagy vizek mellett lakó, kincsekben gazdag nép, eljött a véged, rablásod véget ért! Jer 51,13

Set the Trumpet to Thy Mouth (Emeld ajkadhoz a trombitát!),
World Challenge Publications, 1985.

Az ítélet a partokon kezdődik


Isten ítéletei mindig a népek, városok és birodalmak „bejáratában”, azaz „a kapuknál” kezdődtek: …kiáltás hangzik a Hal-kapu felől… Sof. 1,10
Ez a kifejezés a mai kikötőknek, kikötővárosoknak és kereskedelmi felvevőhelyeknek felel meg. Fontos észrevennünk, hogy az ószövetségi próféták többsége szerint az ítélet a partokon kezdődik el. Sofóniás a filiszteus városokat figyelmeztette: Jaj a tenger vidékén lakóknak […]! Az Úr igéje ellened van […]. És a tenger vidéke legelőkké, pásztorok tanyáivá és juhoknak aklaivá lesz. Sof. 2,5-6

Egy másik próféta, Jeremiás úgy intette a népeket, hogy Isten ítéletei forgószélként kerekednek majd fel országuk tengerpartján, s egyik szélétől a másikig söpörnek végig: Ezt mondja a Seregek Ura: Indul a vész néptől néphez, nagy forgószél támad a Föld végéről. Jer. 25,32; angolban: „a Föld partjaitól” – a fordító)

Racing Toward Judgement (Rohamléptekkel az ítélet felé), Pyramid Books, 1975.

Csődeljárások és gazdasági káosz


Gyászol Júda, és kapui roskadoznak… Jer 14,2 – Károli)
Isten gazdasági csapásokkal fogja sújtani nemzetünket; a nagy- és a kisvárosoknak egyaránt súlyos anyagi problémákkal kell majd szembenézniük. A kormány és az önkormányzatok a csőd szélén fognak tántorogni. A gazdagnak a vagyon az erős városa, magas várfalnak képzeli. Péld. 18,11

Racing Toward Judgement (Rohamléptekkel az ítélet felé), 1975.

New York City összeomlása


New York City gazdasági és társadalmi katasztrófának néz elébe. Az ítélet kardja már ott függ a város felett, és hirtelen fog lecsapni rá. Olyan változások mennek majd végbe egyik napról a másikra, amilyenek soha még csak meg sem fordultak az amerikai lakosok fejében. Az ország csődbe jut. A halogató, elhárító kísérletek hamar kudarcot vallanak, s a rövidtávon biztatónak tűnő jelek semmivé lesznek a csődhöz vezető, váratlan események sorában. Az amerikai városok királynője csődöt jelent. Elbukik, aki gazdagságában bízik, de az igazak virulnak, mint a lomb. Péld. 11,28
Jajgassatok, akik a völgyben laktok, mert elpusztul az egész kalmárnép, kiirtják azokat, akik ezüstöt méricskélnek. Sof. 1,11

Racing Toward Judgement (Rohamléptekkel az ítélet felé), 1975.

Gyilkosság Manhattanben


Erőszak lesz tapasztalható mindenfelé – mégpedig soha nem hallott és hihetetlen mértékű, szükségtelen és kezelhetetlen erőszak. Az évekig visszafojtott, lappangó erőszak egyszer csak a felszínre tör. A város egyetlen utcája sem lesz többé biztonságos, mert ismét megerősödnek a tinédzser galerik, és sosem tapaszalt kegyetlenséggel fognak fellépni. Mindennek következtében elszaporodnak a gyilkosságok, gyújtogatások és a nemi erőszak is. Az emberek nem fogják felismerni és megszívlelni Isten ítéletét, ehelyett megátkozzák Őt, s a kéj- és a nyereségvágy szelleme kerít a hatalmába milliókat. Úgy terjed majd az antikrisztusi lelkület, akár a gyógyíthatatlan, áttétes rák.
Rémületbe ejtem az embereket, botorkálnak, mint a vakok, mert vétkeztek az Úr ellen. Kiömlik a vérük, mintha por lenne, és a belük, mint a szemét. Sof. 1,17

New York City összeomlása lesz az az esemény, amely első ízben megkongatja az isteni ítéletre figyelmeztető vészharangokat, s e harangok félelmetes zúgása a világ minden pontjára elhallatszik majd. A szakemberek döbbenten fognak állni a váratlan és érthetetlen fejlemények előtt. Senki sem jósolhatja meg pontosan az egymást érő eseményeket és tragédiákat. Egyik rossz hírt követi majd a másik, s a csapásra újabb csapás jön. A gazdagok zokognak és gyászolnak majd, a szegények pedig magukra hagyva és tehetetlenül bolyonganak az utcákon. Népek háborognak, országok inognak, ha az Úr mennydörög, megretten a Föld. Zsolt. 46,7

Racing Toward Judgement (Rohamléptekkel az ítélet felé), 1975.

Drágul a villamos áram és az üzemagyag


Isten világosan figyelmeztet bennünket a Bibliában, hogy azokban az országokban, ahová ítélete lesújt, jelentősen meg fog drágulni az elektromos áram és az üzemagyag. Amikor Izrael Isten büntetése alatt állt, a nép így kiáltott: Még az ivóvízért is fizetnünk kell; tüzelőnket a lehető legmagasabb áron adják el nekünk. Jer.Sir. 5,4
Sokat vetettetek, de keveset hordtatok be; esztek, de nem fogtok jóllakni; isztok, de nem fogtok megrészegedni; ruházkodtok, de nem fogtok megmelegedni. Aki pénzért dolgozik, mintha lyukas erszénybe rakná a pénzét. Hag. 1,6

Racing Toward Judgment (Rohamléptekkel az ítélet felé), 1975.

Nő a munkanélküliség


Isten ismét megcselekszi majd mindazt, amit Zakariás próféta idején Jeruzsálem városával tett – csakhogy ezúttal az amerikai városokkal történik ugyanaz. A prófécia emlékeztette a templomépítéssel foglalatoskodó lakosokat az isteni ítélet idején történtekre: … nem volt munka, nem volt fizetés, nem volt biztonság […] a bűnözés uralkodott. Zak. 8,10

Hóseás próféta szemléletesen tárja elénk, hogyan omolhat össze egyik napról a másikra egy virágzó gazdaság. Azt mondja, semmivé lesz, akár a harmat, elszáll, mint a polyva, és füstként tűnik el: Azért olyanok lesznek, mint a reggeli felhő és mint a korán eltűnő harmat, mint a szérűről elsodort polyva és mint a kémény füstje. Hós. 13,3

Racing Toward Judgement (Rohamléptekkel az ítélet felé), 1975.

Bankbotrány Svájcban


Évek óta ismétlem már, hogy összeomlás sújtja majd a svájci bankokat. Hogy ez megvalósul, az olyan biztos, mint hogy a napra éjszaka következik. A biztonság fellegváraként számon tartott svájci bankszámlák egy napon nem lesznek többé biztonságosak, s az emberek sorra vesznek ki róluk óriási összegeket. A botrány nyilvánosságra kerül, s a svájci bankhálózat alapjaiban inog meg; ennek következtében a svájci frank is sokat veszít értékéből. Mindazok, akik a veszély elkerülésének reményében Svájcban hizlalták bankszámlájukat, komoly anyagi károkat fognak szenvedni. Ezt Isten Igéje is megjövendöli: Jaj annak, aki a házába tisztességtelen hasznot gyűjt, aki fészkét magasba rakja, hogy megmenekülhessen a fenyegető veszedelemtől! Hab. 2,9

Racing Toward Judgement (Rohamléptekkel az ítélet felé), 1975.

Imádkozzunk-e mindezek után Amerikáért?


Hadd mondjam a következőket mindazoknak, akik azért imádkoznak, hogy Isten őrizze meg Amerikát ítéletétől: az Úr leginkább az ítéleten keresztül ad választ imáikra! A csapások által menti meg Amerikát és távolítja el az országból „a botránkoztató dolgokat”: Elsöprök embert és állatot, elsöpröm az ég madarait és a tenger halait, a botránkoztató dolgokat a bűnösökkel együtt, kiirtom az embert a Föld színéről! - így szól az Úr. Sof. 1,3

A Földet utolérő büntetéseknek arra kell inspirálniuk a keresztényeket, hogy még inkább higgyenek és könyörögjenek: tisztítson és égessen ki az Úr tüze minden gonoszságot és erőszakot. Isten nem csinál fegyházat a világból – Ő szabad akaratot adott nekünk. Amerika maga választotta a sorsát, és biztos menedéket Rajta kívül sehol sem találhat.
Isten tűzzel tisztítja meg a bálványimádók és erőszakszeretők országát; Izraelt is pontosan emiatt büntette meg annak idején.

Minden igazi kereszténynek komolyan imádkoznia kell Amerikáért. Imádkozz megtisztulásért, imádkozz a gonoszság és az erőszak uralmának megdőléséért! Imádkozz szellemi ébredésért is, s hogy az társadalmunk minden szegmensébe elhasson.
De soha ne imádkozz az ítélettől való megmenekülésért annak reményében, hogy Isten talán megóvja bizonyos „keresztény üzleti érdekeltségeidet”! Egyre gyanakvóbban figyelem azokat, akik azért imádkoznak, hogy Amerika kerülje el a büntetést – számosan közülük ugyanis saját személyes érdekeiket próbálják csupán védeni. Azt szeretnék, ha anyagi jólétük zavartalan maradna. Ők maguk is félnek az ítélettől, mert tartanak pénzük, üzleti vállalkozásuk, ingatlanjaik vagy akár szolgálatuk elveszítésétől. Ha Isten gyermeke mindenestül alárendelte magát az Úrnak és szabad a materializmus béklyójától, akkor nem lehet, hogy féljen az isteni ítélettől. Ám néhányunk, nagyon úgy tűnik, hogy ekképpen imádkozik: Uram, óvd meg Amerikát ítéletedtől, hogy legyen időm és lehetőségem még sikeresebbé válni! Isten átlátja állítólagos hazaszeretetünket és embertársainkkal való törődésünket, s előtte nincsenek elrejtve hamis indítékaink.

Mások ezt bizonygatják: Most nem ítélheti meg Isten Amerikát. Országunknak meg kell őriznie erős gazdaságát, hogy a keresztények beevangélizálhassák a világot, mielőtt Krisztus visszatér. Számtalan igehirdetést és próféciát hallottam, melyek szerint erőteljes szellemi ébredés várható, és nagy anyagi gazdagság is társul majd hozzá. De én egyedül Isten Igéjének tartozom számadással, hogy azt prédikáljam, aminek az igazságáról történelmi és bibliai szempontból is meg vagyok győződve. Isten mindig támogatni fogja az evangélizáció ügyét, még a nehéz időkben is. Az igazság az, hogy a keresztények mindig többet tettek az örömhír terjesztéséért, ha ítélet sújtotta az országot, mint „békeidőben”. Az eljövendő ítélet is jobban elősegíti majd a keresztény értékrend helyreállását, a szellemi éhség feltámadását és a zűrzavar szellemének a legyőzését, mint ha bármi más egyebet tenne Isten a jelen generációért. Úgy imádkozzék tehát minden keresztény, hogy Isten cselekedjen akképpen, ahogyan az neki a legjobbnak tetszik.

Racing Toward Judgement (Rohamléptekkel az ítélet felé), 1975.

8. Fejezet

A tornyok leomlottak, de mi nem értettük meg az üzenetet
2001. szeptember 11-én kedden leomlott a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornya. Öt nappal később, ahogy ezeket a sorokat írtam, kinéztem 30-dik emeleti lakásunk dolgozószobájának az ablakán. A romokból még mindig sűrű füstfelhők gomolyogtak, melyek azután elterültek a Hudson folyó fölött és a Szabadságszobrot is beborították.

Az azt követő vasárnap, közvetlenül azelőtt, hogy elmondtam volna ezt az üzenetet a Times Square Gyülekezetben, sírásban törtem ki a szörnyű pusztítás láttán. Kegyelemért könyörögtem Istennél: kegyelemért a gyászoló családok számára, akik elveszítették valamelyik hozzátartozójukat; kegyelemért a mentésben dolgozók számára, akik még mindig kutatták a romokat újabb túlélők megtalálásának a reményében, ám akik csupán halottakat és leszakadt testrészeket találtak; és kegyelemért minden rendőr, tűzoltó, valamint önkéntes számára, akik a leírhatatlan borzalmakat látva, zokogva végezték munkájukat.

Gyülekezetünk engedélyt kapott egy segélysátor felállítására a Ground Zerónál[1]. Közösségünk szolgálati ág vezetői és önkéntesei éjjel-nappal megállás nélkül és fáradhatatlanul segítettek ételt osztani az elgyötört munkásoknak és vigaszt nyújtani a számukra.

Hat héttel a katasztrófát megelőzően a Szent Szellem előre figyelmeztette gyülekezetünk vezetőségét, hogy csapás közeleg. Több nagyszabású rendezvényt is beterveztünk a következő hetekre, például a Misszióskonferenciát és az Ifjúsági Napokat, de az Úr Szelleme úgy indított bennünket, hogy egytől egyik mondjuk le őket. Ellenállhatatlan indíttatást éreztünk azonban, hogy imára hívjuk gyülekezetünk tagjait.
Elhatároztuk, hogy imaesteket tartunk heti négy alkalommal. Ezeken az összejöveteleken kezdettől fogva áhítatos csend telepedett a gyülekezetre. Többnyire csak ültünk némán Isten jelenlétében vagy egy órán át, gyakran anélkül, hogy bárki egy szót is szót volna, majd a csendet a halk sírás és a szívszaggató bűnbánat percei követték. Egyik alkalommal a kezemmel kellett megtámogatnom a térdem, hogy ne essek össze Isten fenséges jelenlétében.

Amikor így meglátogatott minket az Úr, a Szent Szellem megmutatta, hogy van okunk a szívből jövő sírásra: nemzetünket komoly csapás fogja érni. Jóllehet nem tudtuk, mi lesz az, ráterhelődött a szívünkre, hogy közbenjárjunk érte.
Aztán egyszerre, hirtelen lesújtott – és nem csak a mi városunkat, de országunk fővárosát is utolérte. Az egyik televízió-riporter így fogalmazott: Gondoljunk csak bele: egyetlen óra alatt semmisült meg hatalmunk és gazdagságunk két szimbóluma! Az illető tudtán kívül a Jelenések 18,10-et idézte: Jaj, jaj, te nagy város, Babilon, te erős város, egyetlen óra alatt ért utól az ítélet!

Egy gyülekezetünkbe járó rendőrt így kérdezgettek a munkatársai, amikor a Ground Zerón segédkezett: Mi a csoda történik itt? Mi értelme van ennek az egésznek? Mindeközben az egész ország azt kérte számon, hogy - hol volt Isten, amikor ezek történtek?

Jól tesszük, ha megfogalmazzuk ezt a kérdést, hiszen muszáj megértenünk, hol is volt Isten ebben a csapásban, ám a válasz megtalálásához kizárólag az Ő Szent Igéjének szabad hitelt adnunk.
Médiaszakértők és politikusok százainak hallottuk már a véleményét, de csűrcsavaros eszmefuttatásaik bizonyos szempontból nagyon is egyformán hangoznak: valójában nem találnak magyarázatot a váratlan katasztrófára.
Egy dolog felől biztosíthatom olvasóimat: Istent nem lepték meg a történtek. Ő minden embernek jól ismeri a gondolatait – köztük az uralkodókét, a diktátorokét és a terroristákét is. Az Úr az emberiség nagy egészén belül minden egyes személy mozdulatait szemmel tartja; tudja, mikor ülünk le és mikor kelünk fel. Éppen ezért határozottan állíthatom: Isten mindent a kezében tart! Semmi sem történhet a Föld színén az Ő tudta, engedélye – és esetenként közreműködése – nélkül.

Ha keresztény vagy, tudnod kell, hogy Isten üzenni akar Amerikának és a világnak e katasztrófán keresztül


A szolgálattevők és teológusok mindenfelé ezt hangoztatják: Istennek nincs semmi köze ezekhez a szörnyűségekhez. Ő sohasem engedné meg, hogy ilyen borzalmak történjenek. Mi sem állhatna távolabb az igazságtól, mint ez a kijelentés! Az efféle gondolkozásmódnak köszönhető, hogy nemzetünk könnyedén elengedi a füle mellett az üzenetet, amelyet Isten a történteken keresztül akar megértetni velünk.
Az az igazság, hogy égető szükségünk van Isten megszólító szavára. Sok más pásztorhoz hasonlóan én is sírtam és gyászoltam e borzalmas csapás felett – kerestem az Urat imádságban és az Igében egyaránt, s el kell mondjam: sokkal mélyebb gyászban volt részem, mint amilyet ártatlan emberek halála miatt érezhet az ember. Megértettem ugyanis, hogy ha nem fogjuk fel Isten üzenetét, ha süket fülekre talál nálunk mindaz, amit Ő fennhangon hirdet, úgy az eddigieknél sokkal nagyobb borzalmak várnak még ránk!

Ézsaiás próféta pontosan arról beszél, amiken mi a közelmúltban keresztülmentünk. (Aki kifogásolja, hogy az Ószövetségből hozok példát, az tanulmányozza át Pál gondolatait a témával kapcsolatban: Mindez pedig példaképpen történt velük, figyelmeztetésül íratott meg nekünk, akik az utolsó időkben élünk. 1.Kor. 10,11
Pál világosan kijelenti, hogy az ószövetségi példák világossá tehetik előttünk, hogyan munkálkodik Isten a mi időnkben.)
Ézsaiás prófétai működésekor Isten már mintegy 250 esztendeje türelmesen bánt Izraellel. Az Úr ez idő alatt „kisebb kellemetlenségeket” küldött népére, így próbálva őket megtérésre hívni. Szerette volna szép szóval rávenni őket, hogy hagyjanak fel gátlástalan bálványimádó életformájukkal és térjenek vissza abba az állapotba, ahol élvezhetik áldásait és jóindulatát.
A hosszú évek folyamán alapjában véve minden próféta ugyanazt az üzenetet hirdette Izraelnek: Alázzátok meg magatokat! A Szentírásban így olvassuk: Bálványokat tiszteltek […] Ezért az Úr így intette Izraelt és Júdát összes prófétája és látnoka által: Térjetek meg gonosz utaitokról, és őrizzétek meg parancsolataimat és rendelkezéseimet… 2.Kir. 17,12; 13

Isten népe azonban nem szívlelte meg a megtérésre való felhívást. De ők nem hallgattak rájuk, hanem megkeményítették nyakukat. 17,14
Az emberek kigúnyolták a prófétákat, akik alázatosságra intették őket, és inkább a hiábavalóságot követték, maguk is hiábavalók lettek […] Elhagyták Istenüknek, az Úrnak minden parancsolatát […] és arra ragadtatták magukat, hogy azt tegyék, amit rossznak lát az Úr […] igen megharagudott ezért az Úr Izraelre… 17,15-18

Isten több ízben is „ébresztőt fújt” Izraelnek


Az első kürt akkor szólalt meg, amikor Asszíria lerohanta az országot. Ez az ősi ellenség két izraeli tartományra, Zebulonra és Naftalira támadt rá. Az ostrom szerencsére erre a két helyre korlátozódott, és csupán minimális mértékű károkat okozott, Isten viszont így is világosan beszélt népéhez. Az Úr választott népe elveszítette biztonságérzetét, de mégsem értették meg, mit üzen nekik Istenük.
Izrael ezután újabb felhívást kapott – immár sokkal húsbavágóbbat az előzőnél. Két nemzet, melyeket az Ige „Izrael ellenségeinek” nevez – történetesen a szírek és a filiszteusok – egyesítették haderejüket, hogy közösen és váratlanul mérjenek csapást Izraelre. Ézsaiás szerint a támadás „elölről és… hátulról” is érkezett Ézs. 9,11, vagyis a megszállók keleti és nyugati irányból is bekerítették az országot, hirtelen támadásuk pedig teljes pusztulást idézett elő.

Most jutottunk el üzenetem lényegéhez – ahhoz a kérdéshez, amely az amerikaiak többségében felmerült: Hol volt Isten, amikor választott földjét hirtelen megszállta az ellenség? Hogyan kellett értelmeznie Isten népének az őket érő csapást? Ézsaiástól megtudjuk, hogy Isten nem maradt néma – szólt az övéihez: egy igét küldött az Úr Jákóbnak, eljutott Izraelhez. Ézs. 9,7
Az Úr világosan beszélt, és üzenetét az egész nemzethez eljuttatta.

Szeretteim! Ez az igevers valami olyan közöl velünk, ami nagyon fontos lehet számunkra a bennünket érő pusztítás idején. Egyszerűen ennyit mond: „Isten mindig elküldi beszédét.” A történelem folyamán soha nem hagyta kétségek között az övéit a csapások idején. Soha nem hagyott el bennünket, hogy magunknak kelljen kisilabizálnunk a dolgok miértjét. Mindig Ő maga szolgál magyarázattal.
Az Úr most is előhív istenfélő őrállókat, hogy beszéljenek a nevében. Ezek a pásztorok sírva, gyászolva és bűnbánattal keresik Isten arcát, s hiszem, hogy hallják és meg is értik az Úr üzenetét a jelenkori események hátterében. Ezenkívül nem félnek rettenetes dolgokat hirdetni, mert tudják: az élő Isten szólt hozzájuk. Mintegy kényszerítve érzik magukat, hogy feltárják, mi Isten célja a bennünket érő csapásokkal.

Olyan Igét kell hirdetnem, amelyet egyikünk sem hallgat szívesen


Számos olvasóm nem fogadja majd el az üzenetet, amelyet át akarok adni. Úgy gondolják majd, hogy szívtelen, durva és tapintatlan dolog ilyesmiről beszélni gyász idején, de biztosan állíthatom: ha nem halljuk meg Isten igazságát és nem nézünk szembe vele, nemzetünk halára van ítélve! Íme tehát, ezt az Igét üzeni most nekünk az Úr: Fölbújtja ellene az Úr Recín vezéreit, és rájuk uszítja ellenségeit […] ez a nép nem tért meg ostorozójához, és nem kereste a Seregek Urát. Ézs. 9,10; 12

A Bibliából világosan látható: Isten ellenséges nemzeteket használt fel népe megfenyítéséhez. Az Úr a figyelmeztetés eszközeivé tette az ellenségeket, s általuk hívta megtérésre a népet. Jaj Asszíriának, haragom botjának, melynek kezében van dühömnek vesszeje! Elvetemült nemzet ellen küldöm, az ellen a nép ellen rendelem, amelyre haragszom, hogy zsákmányt zsákmányoljon, prédát prédáljon, és eltapossa, mint az utca sarát. 10,5-6
Isten azzal bízta meg Izrael szövetséges ellenségeit, hogy fenyítsék meg választott népét. Az Úr megpróbálta figyelmeztetni az izraelitákat: Büszkeségedben felfuvalkodtál, de én most majd alább szállítalak. Megengedem, hogy tönkretegyenek az ellenségeid.
És az ellenséges koalíció hirtelen erőteljes támadást mért Izraelre, s a zsidók megrettenve figyelték, hogyan pusztulnak el épületeik. Városaikat felperzselte a tűz, s a pompás építmények mind semmivé lettek. Rövid időn belül az egész ország lángokban állt, Isten népe pedig gyászba borult: Téglák omlottak le [… ] vadfügefákat vágtak ki. 9,9

Most, hogy nemrégiben mi is tanúi lehettünk a New York-i és a washingtoni katasztrófáknak, talán könnyebben el tudjuk képzelni, mit érezhettek az ókori zsidók. De vajon megtért-e Izrael e szörnyűséges támadást követően? Elismerték-e a zsidók nemzeti szinten, hogy Isten küldött nekik figyelmeztető jelet? Meghallották-e az ország vezetői Isten szavát e súlyos csapás közepette? Nem! Izrael éppen az ellenkező módon reagált. Az emberek kezdeti félelmét hamarosan a nacionalista büszkeség söpörte el és váltotta fel. Az egész nép […] gőgösen és dölyfös szívvel mondja… 9,8

Az a héber szó, amely ebben a versben a dölyfösséget jelöli, a nagyság érzetét fejezi ki. Más szóval tehát, a zsidók rögtön visszanyerték önbizalmukat, ahogy a csapás elvonult, és így hencegtek: Téglák omlottak le, de mi faragott kőből építünk! Vadfügefákat vágtak ki, de mi cédrusokkal pótoljuk! 9,9
Vagyis gyakorlatilag ezt vallották: „Ezek a csapások nem a mi Urunktól származtak. Egyszerűen csak így hozta a sors. Szerencsétlen véletlenek voltak, amelyekre nincs magyarázat. Nagy és hatalmas nemzet vagyunk, amely büszke, hajlíthatatlan emberekből áll. És hallja meg az egész világ: Visszatérünk és mindent újjáépítünk – még nagyobbá és még jobbá! Ahol korábban téglát használtunk, most követ fogunk, s ahol az olcsó kivitelezésre törekedtünk, most jobb alapanyagokkal fogunk dolgozni. Istentől áldott nemzet vagyunk, és erősebben kerülünk ki ebből a katasztrófából, mint amilyenek valaha is voltunk!”

Nos, nem hangzik mindez nagyon is ismerősen? Az Úr maga vett a kezébe egy gonosz ellenséget, hogy általa eljövendő haragjára figyelmeztesse népét. Rá akarta ébreszteni őket megalkuvó életmódjukra, visszavezetni őket önmagához, rájuk árasztani áldásait és védőn körülölelni őket. Ám Isten népének esze ágában sem volt elismerni e rettenetes és gyászos napokon, hogy a történésekben az Úr keze van. Egyikük sem tette fel a kérdést: „Vajon mit akar mondani az Úr a történteken keresztül? Nem lehet, hogy beszélni szeretne hozzánk?” Egy percig sem gondolta közülük senki sem, hogy egy ilyen büszke és nagyszerű nemzetet bárki is megalázhatna és megfenyíthetne. Éppen ellenkezőleg: a nép arra használta fel az alkalmat, hogy minden ilyen jellegű gondolatot határozottan elutasítson. Nem voltak hajlandóak meghallani Isten intő szavát.

Hadd tegyek fel egy kérdést: szíven talál-e téged Izrael esete mindazok után, amiken az utóbbi hetekben keresztül mentünk? Kérlek, ne érts félre: hálát adok Istennek, hogy erkölcsös elnök áll országunk élén, és hálás vagyok minden elkötelezett keresztényként, aki magas állami hivatalt tölt be. Gyülekezetünk buzgón imádkozik nemzetünk elöljáróiért, és hálásak vagyunk azért, hogy a lakosság mostanában nagyobb hangsúlyt fektet az imádságra.
Biztató látni, ahogy az emberek kezdenek magukhoz térni és átgondolni az életmódjukat.
Ám mégis azt kell mondjam: félő, hogy nem értjük meg, mit is üzen nekünk Isten. Mert gondoljuk csak végig: amikor a városi és országos rendezvényeken egypercnyi néma csendet tartunk – úgy véljük, ez az igazi megtérés. Amikor azt látjuk, hogy politikusaink az „Isten áldja Amerikát” éneklik – azt hisszük, nemzetünk ismét odafordult Istenhez. És amikor a sportrendezvények félidejében egyperces csend következik – azt gondoljuk, Istennel találkoznak az emberek.

De vajon ennyi változást kell csupán eredményeznie a közelmúltban történt katasztrófának? Csakugyan elegendő volna, hogy a szurkolók egy percre elcsendesednek a sportcsarnokban, amikor azután megint éktelen színűre mázolják a testüket, egyik sört a másik után vedelik és eszeveszetten ordibálnak kedvenc csapatuknak szurkolva?
Az amerikaiak többségéhez hasonlóan nekem is könnyek szöktek a szemembe, amikor láttam a szenátorokat és a kongresszus vezetőit a Parlament lépcsőjén állni és azt énekelni, hogy „Isten áldja Amerikát… Ő álljon mellettünk és vezéreljen minket…” Ám amint ott sírtam, az Úr felhívta valamire a figyelmem: Sok vezető, akiket most itt látsz énekelni, azon fáradozik, hogy kiszorítson engem az amerikai társadalomból, valamint az is eltökélt szándékuk, hogy az amerikai történelemkönyvekből is száműzzék a nevemet. Ezenkívül engedélyezték az abortuszt, és ily módon kisbabák millióit küldték a halálba.
Hirtelen világossá vált előttem a látszat mögötti döbbenetes képmutatás. Az ajkunkkal Istent dicsérjük, de közben tovább csúszunk lefelé, bele az erkölcstelenség posványába.

Kétféleképpen reagálhat egy nemzet az isteni fenyítésre


Amikor Isten megpróbál helyreigazítani egy népet, az vagy megalázza magát és megtér, ahogyan Ninive is tette – vagy pedig ajkával ugyan Istent dicséri, legbelül azonban saját erejében bízva felülbírálja az isteni korrekciót. Ilyenkor így biztatják magukat és egymást az emberek: „Megvan hozzá az erőnk, hogy elviseljünk bármilyen katasztrófát, és minden problémát képesek vagyunk leküzdeni! Hiszen mi valóban nagy nemzet vagyunk!”
Én magam is vagyok annyira hazafi, mint bármelyik amerikai állampolgár, és engem is lázba hoz nemzetünk jelenleg tapasztalható egysége. Hálát adok Istennek a hősies cselekedetekért és mérhetetlen áldozatokért, amelyeknek a terrortámadások után tanúi lehettünk. Az egész világ csodálattal adózott a New York-i és washingtoni lakosok, s úgy általában az amerikai emberek által tanúsított bátorság és szeretet láttán.

De ránk is ugyanaz a veszély leselkedik, mint annak idején Izraelre. A hazaszeretet lázában égve könnyen lehet, hogy elsiklunk Isten hozzánk szóló üzenete felett. Ezekben a pillanatokban bizony ugyanannál az útkereszteződésnél állunk, ahová Izrael is elérkezett.
Nem tudom, ha Ézsaiás korában éltünk volna, vajon odafigyeltünk volna-e intő próféciáira. Vagy talán nálunk is süket fülekre találtak volna a szavai? Sem Jeruzsálem lakossága, sem a júdeabeliek nem akarták elhinni, hogy bárki is legyőzhetné őket, holott Ézsaiás így jövendölt: Ahogyan elbántam Samáriával és bálványaival, úgy fogok elbánni Jeruzsálemmel és bálványaival. Ézs. 10,11
Isten lényegében véve ezt mondta nekik: Más népeket is pontosan azért a fajta bálványimádásért büntettem meg, amelyet ti is folytattok. Akkor fölöttetek vajon miért ne tartanék ítéletet? Rátok ugyan miért ne vonatkozna a törvényem?
Az emberek „imádság és megemlékezés” céljából rendeznek összejöveteleket Amerika-szerte.
Halottainkról megemlékezni helyes és tiszteletreméltó dolog (valamint teljes mértékben biblikus is), de vajon miért félünk hasonló rendezvényeket tartani „imádság és megtérés” jelszóval? Amerika lakossága jelenleg a megemlékezéssel és a bosszú gondolatával van elfoglalva. De arra vajon ki szólítja fel a nemzetet, hogy térjünk végre vissza Istenhez?

Ami a terroristák megbüntetését illeti, Ézsaiás erre a témára is kitér, amikor a következőket hirdeti: Ha befejezi az Úr minden tettét a Cion hegyén és Jeruzsálemben, megbünteti az asszír király dölyfös szíve gyümölcsét és nagyralátó szeme dicsekvését. Ézs. 10,12
Miután Isten elérte célját, és többé nem akarta a „haragja botja”-ként használni Asszíriát, elpusztította őket. Hasonlóképpen a terroristák sem menekülhetnek meg Isten ítélete elől, amikor ártatlan embereket támadnak és gyilkolnak meg. Hamarosan mindannyiukat utoléri örök büntetésük a pokolban.

Hiszem, hogy Isten ezt az üzenetet harsogja a fülünkbe a csapások idején:


Lelkem mélyén hallom, amint így szól hozzánk az Úr: Minden nemzetnél jobban meggazdagítottalak benneteket, és mégis: évek óta nem hagytok fel az arany és az ezüst imádatával. Idáig elviseltem bálványimádásotokat, szemérmetlen testiességeteket, azt hogy meggyalázzátok a szent dolgokat, hogy ártatlan vért ontotok, és hogy minden erőtökkel ki akartok szorítani engem országotokból. Most azonban lejárt számotokra a türelem ideje! Egyik prófétát és hírnököt a másik után küldtem hozzátok; újra meg újra figyelmeztettelek benneteket, mégsem akartátok felismerni gonosz útjaitokat. Azért mértem rátok ezt a csapást, mert így talán megmenthetlek benneteket. Meg akarom gyógyítani az országotokat, szétzúzni ellenségeiteket és visszavezetni titeket áldásom alá. De nektek nincs szemetek meglátni mindezt!

Ha más népeknek nem kedvezett Isten, akik száműzték Őt maguk közül, Amerikának vajon miért kedvezne? Éppúgy meg fog büntetni bennünket, ahogyan Sodomát, Rómát, Görögországot és az összes többi nemzetet is megbüntette, amiért hátat fordítottak neki.
Vegyük fontolóra, mit is mondott az Úr Ezékiel szája által: Hagyjatok fel vétkeitekkel […] és újuljatok meg szívetekben és lelketekben! Miért halnátok meg, Izráel háza? Hiszen nem kívánom a halandó halálát – így szól az én Uram, az Úr –, térjetek hát meg és éljetek! Ez. 18,31-32
Ha valaki kételkedne benne, hogy Isten is érez fájdalmat, annak íme az Úr határtalan szeretetének egyik bizonyítéka: Egyáltalán nem lelem örömöm abban, hogy szenvedni és meghalni kell látnom benneteket. Ezért is könyörgök most nektek: forduljatok el bűneitektől és éljetek!

Isten szívét az ártatlan embereket érő csapások indítják meg a leginkább. Bizonyos lehetsz felőle, hogy az elmúlt hetekben Jézus is zokogott a terrortámadások áldozatai miatt. Azt mondják Róla, hogy „palackba gyűjti a szentek könnyeit”. Nos, hitem szerint a keresztények által hullatott könnycseppek sokszor valójában Isten könnycseppjei, amelyeket Szelleme által fakaszt fel bennünk.
Időnként azonban félreteszi az emberek feletti szánalmát igazságossága és jogossága miatt, s – mintegy utolsó lehetőség gyanánt – kénytelen végrehajtani igazságos ítéleteit. Fiának, Jézusnak a feláldozása a legnagyszerűbb példa erre. Az igazság azt követelte, hogy egy ártatlan ember hordozza el a világ bűneit, s hogy ez a valaki meg is haljon a többiekért. Mondd, ki lehetne ártatlanabb, mint maga Isten Fia? Krisztus mégis önként adta oda magát áldozatul, hogy az egész emberiségnek felkínálja a szabadulást és a megmenekülést.

Mi fog történni Amerikával, ha nem értjük meg Isten üzenetét?


Milyen sors vár nemzetünkre, ha elutasítjuk Istent, aki teljes odafordulást kér tőlünk? Mi lesz, ha tovább végezzük az abortuszokat és használjuk fel kutatási célra a meggyilkolt embriókat… ha a jövőben is igyekszünk kiradírozni Megváltónk nevét az amerikai történelemből… ha ismét felépítünk mindent még jobbra és nagyobbra, csak hogy még inkább meggazdagodjunk… és ha Isten helyett saját hadseregünk erejére támaszkodunk?
Ézsaiás beszél róla, mi történik minden olyan országgal, amelyik elutasítja Istent és saját nagyságával kérkedik: Mert föllángol a gonoszság, mint a tűz […] gomolyogva száll föl a füstje. A Seregek Ura haragja miatt borul lángba az ország, a nép pedig tűz martaléka lesz. Senki sem könyörül embertársán. Jobbjába is beleharap, mert olyan éhes, balját is megenné, mert nem tud jóllakni, mindenki megenné karja húsát is. Ézs. 9,17-19
A pusztító lángok az egekig érnek majd; az ország sötétségbe borul; a gazdaságot megrázó erejű csapás éri; az országból, a városokból, a kerületekből és a családokból kivész minden egység. Az emberek a túlélésért vívott elkeseredett küzdelem során senki másra nem gondolnak majd önmagukon kívül, és Isten őrizzen mindenkit, aki a közelükbe kerül!

Kilenc évvel ezelőtt kaptam egy prófétai üzenetet, amelyet 1992. szeptember 7-én mondtam el a Times Square Gyülekezetben. Hadd ismételjem el most újra:
E figyelmeztetéssel nem az a célom, hogy bárkit is megrémítsek, hanem hogy aki hallja, vigye az Úr elé és imádkozzék. Ez tehát az, amit hitem szerint Isten mutatott meg nekem: Egy harmincnapos ítélet következik New York Cityre – olyan, amilyet nem látott még a világ. Isten leomlasztja a falakat, s elképesztő méreteket ölt majd az erőszak és a fosztogatás. A soha nem látott kegyetlenség az egész világot rémületbe ejti. Utcáinkon nem csupán a Nemzeti Gárda, de a hadsereg tagjai is ott sorakoznak majd.

Ezernyi tűz lobban fel egyidejűleg a város különböző pontjain. A Los Angeles-i tűzvész a város néhány kerületére korlátozódott, de New York teljes egészében lángokban fog állni. Kigyullad a Times Square is, és a lángok olyan magasra csapnak, hogy kilométerekkel messzebb is látni lehet majd őket. A tűzoltókocsik nem győzik majd az oltást.

Leáll a vasúti és az autóbusz-közlekedés; a károk milliós nagyságrendűek lesznek. A Broadwayon minden előadás szünetelni fog. Az befektetők menekülve vonulnak ki a minden sebéből vérző városból, hogy mentsék, ami még menthető. Ilyen dolgokra csak a Harmadik Világ országaiban számítanánk, de semmiképpen sem egy olyan fejlett civilizációban, amilyen az Amerikai Egyesült Államoké is. Pedig nem telik bele sok idő, és New York City teljesen eladósodik. A Városok Királynője a mocsokba süllyed és a nyomor városává válik.

Hogy mikor lesznek meg mindezek? Annyit mondhatok csupán, hogy hitem szerint én is itt leszek még, amikor a katasztrófa bekövetkezik. Mindenesetre, amikor eljön ez az idő, Isten népének nem szabad megriadnia és félnie.

Szeptember 11-e után elözönlötték missziónk irodáit a telefonhívások és üzenetek; mind azt tudakolták, ez a terrortámadás volt-e az a csapás, amelyikről annak idején, 1992-ben prófétáltam. Nem, egyáltalán nem. Amit én láttam, az sokkal szörnyűbb lesz szeptember 11-nél. Ha Amerika Isten hívása ellenére sem lesz hajlandó visszatérni Hozzá, bizony ugyanolyan ítéletekre számíthatunk, amilyenek Izraelre is elkövetkeztek, és ezek nem csupán New Yorkot fogják érinteni, hanem az ország minden területét. Még a középső régió sem menekülhet meg a csapások elől. A nemzetgazdaság összeomlik, és erőszak lesz úrrá mindenütt. Városainkat tűz fogja emészteni, utcáinkon pedig tankok dübörögnek majd végig.

Hozzám hasonlóan talán az olvasóban is felmerül a kérdés: „Vajon elkerülhető-e mindez?” A válaszom igen, kétségkívül. Hiszem, hogy felmentést nyerhetünk az ítélet alól, amennyiben országunk elnöke Jósiásként áll helyt. Bizonyára sokan úgy emlékszünk Jósiásra, mint arra a királyra, aki teljes szívvel az Urat kereste. Imádkozzunk, hogy Isten ilyen jósiási lelkülettel áldja meg az Egyesült Államok elnökét – vagyis hogy remegve hajoljon meg Isten Igéje előtt. Az Úr a következőket mondta Jósiásnak: Én veszedelmet hozok erre a helyre és lakóira […] Mert elhagytak engem, és más isteneknek tömjéneztek […] De mondjátok meg Júda királyának, aki azért küldött benneteket, hogy megkérdezzétek az Urat: […] Mivel meglágyult a szíved, és megaláztad magad az Úr előtt, amikor meghallottad, hogy mit jelentettem ki erről a helyről és lakóiról, hogy milyen pusztulás és átok vár rájuk […], ezért én is meghallgatlak! - így szól az Úr. Ezért […] nem látod meg azt a nagy veszedelmet, amelyet erre a helyre hozok! 2.Kir. 22,16-20
Isten lényegében ezt mondta a királynak: Mindaddig, amíg Igém előtt meghajolva és csak rám támaszkodva uralkodsz, nem látod meg végbemenni ezeket az ítéleteket. Nem fognak bekövetkezni egészen addig, amíg te ülsz a trónon.

Hitem szerint rövid időnk maradt csupán választ adni Isten hívására. Imádkozzunk mindannyian, hogy nemzetünk megtérjen és visszaforduljon az Úrhoz, mindenekelőtt azonban saját szívünk állapotáért könyörögjünk: Add, Uram, hogy ne a katasztrófák miatti félelmemben, hanem a Te Igéd előtt hulljak térdre! Hallani akarom a hangod a csapások közepette, így hát segíts nekem teljes mértéken odafordulni hozzád!

9. Fejezet

Isten üzenete a felkészültekhez


Ez az év a rossz hírek éve volt. A napi sajtóban megjelenő információk sokkal inkább kitalált rémisztgetésnek hangzottak, mintsem igazságnak. Minden egyes nap megkapjuk a magunk élelmiszerár-emelkedésről, időjárási katasztrófákról, energiaválságokról, valamint a világszerte pusztító, rekorderejű viharokról és árvizekről szóló „rossz hír adagját”.
Az ádáz, rekorddöntő, az évszaktól eltérő és ehhez hasonló jelzők mára bevették magukat az időjárás-jelentők szókészletébe. Amikor napos és tiszta időre számítanánk, tornádók és árvizek pusztítanak – míg ahol eddig hideg volt, rendkívüli és megmagyarázhatatlan hőség tombol.

A meteorológusok minden tőlük telhetőt megtesznek a katasztrófák előrejelzése és későbbi elemzése érdekében, ám egyikük sem szolgálhat magyarázattal arra nézve, miért is ilyen gyakoriak a természeti csapások.
Napjainkban sokaknak az a meggyőződése, hogy a világ mintegy „elszabadult”, s a feje tetejére állt. Számos intézmény, amely korábban maximális bizalmunkat élvezte, most tönkremenni látszik. A kormány már nem talál megoldást a problémákra, s még a nemzetközi fórumokon tevékenykedő legrátermettebb vezetők is értetlenül állnak a világ mai helyzete előtt. Az ember teljesen elbizonytalanodik, látva, hogy a magas hivatali posztokat betöltő személyek a vállukat vonogatják és bevallják: ők sem értik nálunk jobban, hogy mi is történik. Bonyolult kérdéseinkre lehetetlen többé egyszerű válaszokat adni.

El tudjuk-e képzelni az elmúlt öt évben látott erőszak, erkölcstelenség, bűnözés, törvényszegés és katasztrófák fényében, mi vár ránk a következő évtized során?
A különböző tragédiák és katasztrófák olyan intenzitással és gyakorisággal sújtják a világot, mintha vajúdna a föld. A Bibliában az áll, hogy Isten új eget és új Földet fog teremteni, ez a régi Föld pedig elmúlik és izzó tűzben ég el – még az elemek is megolvadnak. Nem annyira egy régi világ halálának vagyunk tehát szemtanúi, mint inkább egy új születésének.

Izgalmas napok ezek minden igaz keresztény számára. Isten megengedi – szeretet és kegyelme folytán –, hogy katasztrófák sújtsák a Földet – így akarva figyelmeztetni mindenkit, akinek van füle a hallásra, hogy Jézus hamarosan visszajön és ideje készülődni. Túlzottan szereti ahhoz gyermekeit, hogy minden előzetes figyelmeztetés nélkül jöjjön el Országa. Jól tudja, hogy az emberiség nehezen hall, és hogy földrengés-méretű katasztrófákra van szükség figyelmük megragadásához. Olyanok ezek a katasztrófák, akár egy leszámolás: túl fájdalmasak ahhoz, hogy bárki képes legyen elsiklani felettük; Isten által megrendezett csapások, amelyek előkészítik a terepet a történelem utolsó pillanataihoz. Ahogy közeledünk a végső órához, a szülési fájdalmak mind sűrűbbé és erősebbé válnak majd. Egyre több lesz az éhínség, a halálos járvány és a földrengés mindenfelé, s mindez még csak a nyomorúságok kezdete. A Biblia üzenete azonban a következő minden igaz hívőhöz: Amikor pedig ezek elkezdődnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok. Lk. 21,28

Összeszorul az emberek szíve a félelemtől a Földet érő csapások láttán; sokan gyűjtögetnek, harácsolnak és próbálnak felkészülni az eljövendő világméretű gazdasági válságra. A jövő feletti aggodalom- és rettegéshullám még elkötelezett keresztényeket is magával sodor. Az emberek attól tartanak, hogy süllyed a hajó. Mind biztonságra vágynak, s e fertőző törekvésből kifolyólag szinte „marnak” az újabb házak, földek, a pénz és a biztos jövedelem után.

Hogy mindez riasztóan hangzik? Rettenetes az igazság? Csakugyan lehetséges volna, hogy nyakunkon a világvége? Ez lenne az a pillanat, amelynek az eljöveteléről minden bibliai próféta jövendölt? Tényleg azokat az időket élnénk, amikor mindezek az előrejelzések beteljesednek? Vajon megértik-e akárcsak a legszentebb életű keresztények is, hogy mennyire közel van Földünk az éjféli órához? Egy dolog bizonyos – minden darabokra hullni látszik, már amennyire az emberi szem meg tudja ítélni. Még a legkétkedőbbeknek is be kell látniuk, ha őszinték akarnak lenni magukhoz, hogy valami apokalipszis-jellegű dolog zajlik ma a világban.

A csapásokról szóló látás mellett egy másik üzenetet is kaptam Istentől – a remény üzenetét minden igaz hívő számára. Kétségek között faggattam Istent mindazzal kapcsolatban, amit láttam. Megkértem, mutassa meg, hogyan végezhetik meg a keresztények a rendelkezésre álló rövid idő alatt mindazt, amit el kell végezniük, amikor ilyen sokan hagyják el hitüket és választják a bujkálást. Miként űzhetnék el szívükből a félelmet? Hogyan dolgozhatnák fel a szörnyű híreket és várhatnák az eljövendő katasztrófákat és csapásokat anélkül, hogy aggódnának gyermekeikért és családjukért? Mondjanak le talán e régi világról, s adják át a sátánnak, hadd tegyen vele, amit akar? Vagy igyekezzenek kifizetni a számláikat, megtakarítani egy kis pénzt a bankban, majd valahogy kibírni a jobb napok eljövetele reményében? Vagy vegyenek maguknak egy kis tanyát vagy földet és meneküljenek vidékre - hátha így megúszhatják az eljövendő tragédiákat? Egyenek, igyanak és érezzék jól magukat – tudván, hogy a bárd már ott lóg a fejük fölött? Hagyják magukból kiveszni az ambíciókat és engedjék át lelküket a félelemnek? Adják fel minden álmukat és céljukat, s legyenek igazságkereső remetékké?

Kedves Barátom !

Haldd meg, mit mondott nekem a Szent Szellem! Öt kicsi szó csupán, de olyan erő rejlik bennük, hogy dicsőséges, új reményt és hitet ébresztettek a szívemben. Ez az öt szó pedig a következő:  Isten mindent a kezében tart!
És ez így is van – minden az Ő kezében van. A földrengések, éhínségek, járványok, jégesők, gyilkos erejű hőhullámok, árvizek és hurrikánok ellenére is azt kell mondjam: a természet nem „szabadult el”, és nem a maga útját járja! Isten mindent világosan előre jelzett az Igében, amit most bekövetkezni látunk. Semmi sem történhet a természetben és a természettel Isten engedélye nélkül. A Biblia megjövendöli, hogy Isten haragja a természet megvadulásán keresztül szabadul majd ki a Földre, hogy az emberiséget a közelgő ítéletre figyelmeztesse.

A természet folyását Isten irányítja és ő szab neki gátat, s e gátakat lehetetlen átlépnie Isten engedélye nélkül. Isten ezt mondta Jóbnak: Ajtókkal zártam el a tengert, zárakkal és ajtókkal tartóztattam fel büszke hullámait. Megragadtam a Földet a szélénél fogva, hogy lerázzam róla a bűnösöket. Raktárba gyűjtöttem és a háború napjára tartogatom a havat és a jégesőt. Jób 38

Isten gyermeke!

Neked nem kell többé félned a tomboló természettől – Isten még ma is trónol az özönvíz felett! Arra inti és figyelmezteti minden gyermekét, hogy értsék meg az idők jeleit, de a hívők számára van biztos menedék. A Bibliában így olvassuk: Az Úr angyala tábort jár az Őt félők körül és kiszabadítja őket. Zsolt. 34,7

Ha bízol Istenben, minden csapással bátran szembenézhetsz, s fennhangon hirdetheted: „Az én Istenem beszél most a világmindenséghez, és az Ő ereje nyilvánul meg! Én pedig nyugodtan megállok és végignézem az Úr szabadítását!”
Még maga a sátán is Isten korlátozása alatt áll. Isten megengedheti, hogy minden téged körülvevő anyagi és fizikai dologra rátegye a kezét – ahogyan Jób esetében is tette –, de a lelkedet nem bitorolhatja és nem rabolhatja el Istenbe vetett hited. Az ördög korlátozott hatalommal bír csupán, s még a legifjabb keresztény is megfutamíthatja, ha ellenáll neki Isten Igéje és Krisztus vére által. A Biblia ezt mondja: „Álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek!” Hát úgy hangzik ez, mintha vereséget szenvednénk? Úgy tűnik, mintha győztes lenne az ördög, és mintha a keresztényeknek félniük kellene a démoni megszállottságtól? A legkevésbé sem!

Isten mindent a kezében tart – így bennünket is. Soha ne félj a sátántól; az Úr félelme az, ami a bölcsesség kezdete. Bármitől félj is, a félelem szelleme nem Istentől származik, miért kellene akkor megbékélned vele? Rázd le magadról, mert a következőket üzeni Isten ezen a késői órán: Mert nem a félelemnek Szellemét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság Szellemét. 2.Tim. 1,7

A sátán megpróbálja rád árasztani minden mocskát és szennyét, és az összes fellelhető gonoszsággal gyötörheti a lelked; üldözhet is téged, Krisztus ellenségei pedig gyalázhatnak és gyűlölhetnek. Az is lehet, hogy kiürül a zsebed, és minden reggel imádkoznod kell az aznapi ebédért. Még saját családod körében is utálat és elutasítás tárgyává válhatsz, s talán legközelebbi barátaid fognak elárulni – egy dolog azonban bizonyos: az Úr szeme az igazakon van, és füle nyitva van imádságuk meghallására. A Biblia szerint senkitől sem kell félnünk, aki a testünknek árthat, hanem egyedül Őt kell tisztelnünk és dicsőítenünk, aki lelkünkhöz is hozzáférhet. Egy illető meggyőződése és Jézus Krisztusba vetett hite fölött senkinek sincs hatalma égen és Földön – lelkünket sem démonok, sem maga az ördög, sem pedig emberi hatalom nem pusztíthatja el.

Te és én, valamint minden bennünket érintő dolog Isten kezében van, ez így igaz! Nem számít, hogy' állnak a dolgok ebben a részegen támolygó világban, továbbra is minden a javukra van azoknak, akik Istent szeretik, és akik az Ő végzése szerint hivatalosak.
Csak romoljon nyugodtan a dollár, csak jöjjön a hanyatlás és a gazdasági válság is a munkanélküliséggel meg a félelemmel együtt! Jöhet a légszennyeződés és az infláció is! Hadd halljunk háborúkról és háborúk híréről, hadd hulljon darabjaira a társadalom! Mert Isten igaz gyermekére nézve még mindig biztos kezekben van a világ! Az egész mit sem számít – hiszen semmi sem árthat azoknak, akik a Mindenható szárnyának árnyékában keresnek menedéket. A Mindenható árnyéka minden rettentő árnynál hatalmasabb, amelyet napjaink eseményei vetítnek ki a világra. Isten gyermekeinek semmi rossztól nem kell tartaniuk – sohasem válnak kenyérkéregetőkké, s az Úr a legvégső pillanatig ki fog rendelni a számukra minden valós szükséget!
Isten nem ígérete, hogy megőrizné gyermekeit a szenvedésektől, ahogyan azt sem, hogy soha nem kerülünk szükséghelyzetbe. Nem kaptunk ígéretet világbékéről, nyugalomról, biztonságról és zavartalan anyagi jólétről sem. Szellemünk és elménk számára ígért békességet és biztonságot – hogy tudniillik Ő természetfeletti módon gondoskodik majd minden valós szükségünkről –, továbbá biztosítékot afelől, hogy soha nem kell majd kenyérért koldulnunk. Isten csupán azt szeretné, ha mind eljutnánk oda, ahová Pál is a következő kijelentésekor: De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele. 1.Tim. 6,8

A jövő látszólag csakugyan gonosz és rosszat sejtető, de Dávid így vallott a Zsoltárokban: „Nem félek a gonosztól!” Ez az üzenet hangzik el a mai keresztények felé is. A jövő is Isten kezében van, ezért nem kell félnünk! Isten mindent pontosan megtervezett; pontosan tudja azt is, hogy melyik pillanatban jön vissza Jézus. Az utolsó, nagy nyomorúság, az ítélet és az Armageddoni Csata mind be vannak jegyezve a naptárába. Az az Isten, aki az egész mennyen és Földön uralkodik, ezt mondta: A népek olyanok előtte, mint egy vízcsepp a vödörben, annyit érnek, mint egy porszem a mérlegserpenyőn, a szigetek egy homokszemnek számítanak. A népek mind semmik előtte, puszta semmiségnek tartja őket. Ézs. 40,15; 17

Isten akarata, hogy munkálkodjunk egészen Krisztus visszajöveteléig

Ez egyszerűen annyit jelent, hogy úgy kell dolgoznunk, mintha soha nem jönne el a vég, miközben úgy élünk, mintha már holnap itt lenne.
Egyszer megkérdezték D. L. Moody-t, a nagyszerű evangélistát: Mit tennél ma, ha tudnád, hogy Jézus Krisztus holnap visszatér? Mire ő így felelt: Ültetnék egy fát! Nos, így legyen! Csak ültessenek az igaz keresztények – hintsék Isten Igéjének magvát és végezzék szorgalmasan az Ő munkáját. Hadd találjon minket „az Ő munkájában”, amikor visszatér!
Isten a fejünk hajszálait is számon tartja. Az Úr még ma is megszámolja a lehulló verebeket – még mindig hallja kéréseinket, mielőtt azokat elé tártuk volna, és ma is válaszol, amikor még nem is hívtuk segítségül. Az Úr ma is messze-messze több annál, amennyit gondolnánk róla, vagy kérhetnénk tőle. Miért kellene akkor félnünk?

Hitem szerint a felkészült keresztényekre is beköszönt a nyomorúság és a fájdalmak órája – meg lesznek mérve, próbálva és kísértve. Úgy vélem, sok borzalomnak tanúi lesznek a fentebb leírtak közül, ám ugyanakkor afelől is szilárdan meg vagyok győződve szívemben és elmémben – valamint erről tanúskodik a bennem lakozó Szent Szellem is –, hogy Isten hirtelen kimenekíti majd igaz gyermekeit utolsó nagy haragja elől, amelyet rá fog árasztani a Földre. Megmenti őket a legszörnyűbb katasztrófák órájától, amely a Biblia szerint elkövetkezik majd a világra.

Felkészült keresztények – ébredjetek! Isten munkálkodik és mindent a kezében tart! Embereket ment meg, merít be és gyógyít meg, és rendet teremt házában! Félni most egyenlő az istenkáromlással. Azt a parancsot kaptuk, hogy az utolsó óra közeledtét látva bátorodjunk fel az Úrban, énekeljünk és örvendezzünk. Ezt kérdezné valaki: „De hát hogyan örülhetnék, amikor látom, hogyan hullik darabjaira ez az elátkozott világ?” Hadd válaszoljak Isten Igéjével: Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik […] várva a […] megváltásra. Róm. 8,22; 23

A vajúdó asszony talán üvölt a fájdalomtól, ám mégis: ott legbelül repesve örül születendő gyermekének.
Isten Királysága közeleg, a sátán uralma pedig hamarosan megdől. A keresztények éppen ezért bátran vallhatják: „Isten mindent a kezében tart!”

10. Fejezet

Most rajtad a sor!
Jób így szólt Istenhez: álmokkal rémítesz, látomásokkal rettentesz engem Jób 7,14, majd nyomorúságos helyzetében a következőképpen vallott: Vétkeztem! […] Magamnak is terhére vagyok! Jób 7,20
Meglehet, hogy nem értesz egyet a látásommal; elképzelhető, hogy visszataszítónak, valótlannak vagy éppen szórakoztatónak találtad. Másfelől az is lehetséges, hogy bizonyosságot szült szívedben, s most már látod: ideje őszintén elgondolkoznod örökkévaló sorsodról.
Az őszinte szívű ember nincsen messze Istentől – ha ez minden, amit adni tudsz neki, Ő tárt karokkal fogad. Talán a legkevésbé sem vágysz feladni mostani életmódodat; még az is lehet, hogy kifejezetten szereted a bűneidet és rossz szokásaidat. Talán nem félsz igazán a jövőtől, esetleg többé-kevésbé még elégedett is vagy jelenlegi állapotoddal. Ám ha egy őszinte pillanatodban belső késztetést éreznél rá, hogy tégy valamit a jövőd érdekében, ne hessegesd el magadtól! Jó kiindulási pont, ha őszintén ezt tudod mondani magadnak: „Tudom, hogy az életem nem olyan, amilyennek lennie kellene. Azt is tudom, hogy egyedül képtelen vagyok változtatni rajta, ezért kérni fogom Istent, hogy segítsen nekem és vegyen uralmat az életem fölött.”
Légy teljesen őszinte! Ideje felhagyni a képmutatással, nem bújni többé semmiféle dogma vagy teória mögé és nem mentegetni magunkat filozófiai kibúvókat keresve. Ideje beismernünk, hogy valóban igaz mindaz, amit a szívünk mélyén érzünk magunkkal kapcsolatban. Az ember – így Te is, kedves olvasóm –, legbelül Isten után kutat és kiált, igazságot, valóságot és szilárd alapot keresve.

Isten biztosít bennünket Igéjében: Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám. Jer. 29,13
Jézus Krisztus úgy hív téged, ahogy vagy – de azt akarja, hogy őszinte szívvel jöjj hozzá. Ha igazán fel akarsz hagyni hamis életmódoddal, Ő kész találkozni veled és megváltoztatni az egész életedet. Szállj le hát a magas lóról és alázd meg magad – akkor megtörténik a csoda!
Hit által mintegy „beleszülethetsz” Isten hamarosan eljövendő Királyságába.

Íme egy minta az őszinte imádsághoz – használd bátran, alakítsd a saját helyzetednek megfelelően, s tedd meg az első lépést itt és most:

Drága Jézus Krisztus! Őszintén szólva, nem tudom, mennyire akarok valójában megváltozni, de tudom, hogy szükségem van rá, és hogy egyedül képtelen vagyok megtenni. Ezért fordulok hozzád, kérlek, tégy csodát velem. Halld meg a szívem kiáltását, és lásd meg vétkeim mögött a kiáltó szükséget. Bocsáss meg nekem, és gyógyíts meg. Megvallom, hogy nem töltöm be parancsolataidat és nem követem teljességgel a Te Igédet. Mégis arra kérlek, fogadj el engem, ahogy vagyok, és tégy velem akaratod szerint. Kitárom hát előtted az ajtót és behívlak az életembe. Ámen!

 

 

A mappában található képek előnézete Isten, angyalok, emberek