Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2009.06.03

A szelídség nem gyengeség

"Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.  Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek.  Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű."
(Máté 11,28-30.)


A Biblia azt tanítja, hogy az emberek elcsodálkoztak Jézus szavainak az erején.

"...ők pedig álmélkodtak tanításán, mert szavának hatalma volt."
(Lukács 4,32.)

Amikor Jézus szólt, az emberek AZONNAL meggyógyultak !
A démonokat is kiparancsolta az emberekből, azok pedig engedelmeskedtek neki. Erőteljes, tekintélyt parancsoló kenet volt rajta.
Jézus nem volt gyenge. Szelíd volt - alázatos szívű és gyengéd.
A szelíd jelentése: a sértés türelemmel és neheztelés nélkül való elviselése. Jézus pontosan ezt tette - mindnyájunkért elviselte a szégyent, a megaláztatást, a gyötrelmet és a kereszt méltatlanságát.

" Ki hitte volna el, amit hallottunk, ki előtt volt nyilvánvaló az Úr hatalma?  Mint vesszőszál, sarjadt ki előttünk, mint gyökér a szikkadt földből. Nem volt neki szép alakja, amiben gyönyörködhettünk volna, sem olyan külseje, amiért kedvelhettük volna.  Megvetett volt, és emberektől elhagyatott, fájdalmak férfia, betegség ismerője. Eltakartuk arcunkat előle, megvetett volt, nem törődtünk vele.  Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta.  Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg.  Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta. De az Úr őt sújtotta mindnyájunk bűnéért.  Amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját.  Fogság és ítélet nélkül hurcolták el, de kortársai közül ki törődött azzal, hogy amikor kiirtják a földön élők közül, népe vétke miatt éri a büntetés?! A bűnösök közt adtak sírt neki, a gazdagok közé jutott halála után, bár nem követett el gonoszságot, és nem beszélt álnokul.  Az Úr akarata volt az, hogy betegség törje össze. De ha fel is áldozta magát jóvátételül, mégis meglátja utódait, sokáig él. Az Úr akarata célhoz jut vele.  Lelki gyötrelmeitől megszabadulva látja őket, és megelégedett lesz. Igaz szolgám sokakat tesz igazzá ismeretével, és ő hordozza bűneiket.  Ezért a nagyok között adok neki részt, a hatalmasokkal együtt részesül zsákmányban, hiszen önként ment a halálba, hagyta, hogy a bűnösök közé sorolják, pedig sokak vétkét vállalta magára, és közbenjárt a bűnösökért."
(Ézsaiás 53.)

Jézus szelídlelkűen ment a keresztre. Türelemmel, neheztelés nélkül elszenvedte a sérelmet és a szégyent. Akár tízezer angyalt is segítségül hívhatott volna, de ehelyett - érted és értem - a magányos halált választotta. Mindez Jézus erőteljes jelleméről árulkodik. Azért tette ezt, mert - hit által - látta a dolgok végkimenetelét. Látott téged és engem. Miközben meghalt és feltámadott, látott bennünket Önmagában. Látta feltámadásunk örömét - a megváltásunkat és az Isten országába való bemenetelünket. Te és én vagyunk Jézus öröme és jutalma!

 

"Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát.
 Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett - a gyalázattal nem törődve - vállalta a keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült. Gondoljatok rá, aki ilyen ellene irányuló támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy lelketekben megfáradva el ne csüggedjetek."
(Zsidókhoz írt levél 12,1-3.)

 

 

A mappában található képek előnézete Szép? Nagy Világ