Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2009.06.19

A hatalmi elit terve - leleplező írás a Gonosz tervéről - 3.rész

A világpolgárok világsportja

Dr. Day kifejtette, hogy a nehézipar nagy része lebontásra kerül, de egyes részeit a tervek szerint meghagyják. Ez elegendõ ahhoz, hogy bizonyos ipari és termelési ismeretek, jártasságok megõrzõdjenek, és ha felmerül rájuk a szükség, akkor ezekre támaszkodva gyorsan növelni lehessen a szakképzett munkaerõ kapacitását. Ez azonban csak egyfajta szükségmegoldás. E stratégia tervezõi szerint hosszú távon és világszinten kell szakosodást végrehajtani. A kölcsönös egymásra utaltságnak és függõségnek ebben az új rendszerében a nemzeti önazonosság veszít fontosságából. Minden világtérség rá lesz utalva a másikra, és az élet minden eleme más térségektõl is függeni fog. Ez hozza létre azt a helyzetet, hogy az emberek inkább világpolgárok lesznek, nem pedig egy bizonyos ország állampolgárai.

Ilyen elgondolás figyelembe vételével kell megváltoztatni a sport társadalmi szerepét is. Az Egyesült Államokban is úgy kell átalakítani a sportvetélkedõket, hogy csökkenjen bennük a nemzeti jelleg. A labdarúgás, mint a legkozmopolitább világsport fontos szerephez jut az Egyesült Államokban, amely Dr. Day elõadása elhangzásának idején, 1969-ben még jelentéktelen sportág volt Amerikában. Az eltelt idõ bebizonyította, hogy a háttérhatalom a labdarúgást olyan nemzetközi sportnak tekintette, amellyel gyöngíteni kellett a kifejezetten amerikainak számító baseball fontosságát. A baseball visszaszorítására is programot dolgoztak ki. Ennek egyik változata szerint a játékosokat rosszul fizetnék, és így egyre kevesebben vállalnák ezt a sportágat. Dr. Day azonban elmondotta, hogy egy másik módszerrel, a játékosok javadalmazásának az aránytalan megnövelésével könnyebben tönkre lehet tenni ezt a sportágat. Ha ugyanis a baseball játékosok fizetése nevetségesen magas, ez elégedetlenséghez vezet a többi sportágban, hiszen például az atléták fizetése messze le fog ettõl maradni. Mindez olyan feszültségeket gerjeszt, hogy elidegenítheti a baseball rajongókat, és ez nagy veszteségeket okozhat a sportcsapatok tulajdonosainak. Ezt követõen a baseball pályákat át lehet alakítani labdarúgó pályákká.

Mint tudjuk az események nem pontosan így alakultak, de majdnem így. Ma már a labdarúgás az egyetemeken és a hivatásos sportegyesületekben az egyik legnépszerûbb sportág. Az úgynevezett amerikai futball, a rugby fennmarad, mert rendkívül erõszakos sport és ez által bizonyos lelki és társadalmim feszültségek levezetésére alkalmas. Ehhez hasonlót terveznek a jéghokival is. A hokit tovább kell nemzetköziesíteni és népszerûsíteni. Egyre több nemzetközi bajnokságot kell szervezni a jéghoki csapatok és természetesen a labdarúgó csapatok számára. Dr. Day elõadásából azonban egyértelmûen az derült ki, hogy a felfuttatandó sportág, amit a háttérhatalom favorizál, az a labdarúgás. Ennek legfõbb oka az, hogy ez máris egy globalizálódott sportág, mivel Dél-Amerikában, Európában, részben Ázsiában is, de már az Egyesült Államokban is gyökeret vert.

Az így létrejövõ nemzetközi sportversenyek elõsegítik az emberek tudatának és emócióinak a leválasztását a nemzeti közösségtõl és átvezetik õket egy nagyobb kötõdéshez: azaz segít világpolgárrá átalakítani õket.

A vadászatra is kitért az elõadó.

Ez a sport, vagy kedvtelés fegyverhasználathoz kötõdik. A fegyverek birtoklását azonban olyan privilégiummá kell átalakítani, amely nem illet meg mindenkit. A vadászszenvedély nem adhat elõjogokat a fegyverek birtoklására. Mindenkivel szemben érvényesíteni kell a korlátozott és ellenõrzött fegyverviselést. Vadászat céljára például rendszeresíteni kell a vadászfegyverek bérlését, vagy kölcsönzését, az erre rendelt hatóságoktól.

Ne legyenek nõiesek a leánysportok

A lányok sportolása is rendkívül fontos, és rá kell szoktatni õket az atlétikára, valamint a többi kemény sportra. Ezeknek a sportoknak kell a babajátékokkal való foglalatosságot, a kézimunkázást és az egyéb nõies foglalatosságokat helyettesíteni. Ha maradnak is babajátékok, a számukat csökkenteni kell. A babajátékok hangsúlyozzák a lányok számára az anyai szerepet és a gyermeknevelést. Ezt háttérbe kell szorítani. A lányoknak ugyanazokat a sportokat kell ûzniük, mint a fiúknak. Fiúk és lányok ebbõl a szempontból sem különbözhetnek. Az olyan konyhai és étkezéssel kapcsolatos játékok, amelyek hagyományosan a leányjátékok közé tartoztak, fokozatosan kiiktatandók, és a lányokat rá kell venni a sokkal fiúsabb kedvtelésekre. A leánycsapatok által játszott meccsekrõl ugyanúgy be kell számolniuk a sportlapoknak, mint a fiú csapatokéról.

Ma már mi is tanúi lehetünk, hogy nemcsak rendszeresen tudósítanak a nõi csapatok labdarúgó mérkõzéseirõl, de nõi birkózó versenyekrõl és ökölvívó versenyekrõl is. A nõi nehézatlétika polgárjogot nyert és ma már ugyanolyan gyakran tartanak a nõk számára is súlyemelõ versenyeket, mint a férfiak számára. A sport ilyen irányú megváltoztatásának a célja, hogy a nõk sokkal inkább úgy tekintsenek magukra, mint egy atlétára, vagy sportolóra, nem pedig mint egy leendõ feleségre és anyára.

Szex és még több szex

Dr. Day elmondta hallgatóságának, hogy a filmeknek fokozatosan rá kell térni a szex nyíltabb bemutatására, de a filmen használt nyelvet is át kell alakítani. A szexuális tevékenység és az arra utaló vulgáris beszéd a reális élet része, miért kellene akkor ezzel kapcsolatban félénknek és szemérmesnek lenni. A filmszínházakban és a televízióban pornográf filmeket is kell játszani. 1969-ben még nem volt videorecorder, de az elõadó ennek ellenére már jelezte, hogy ilyen készülékek lesznek, olcsón bárki beszerezheti õket, és így otthon is vetíthetõk lesznek a bõségesen kapható pornográf filmek.

Ezeknek a filmeknek az egyik hatása az lesz, hogy „a filmekben látható szereplõk mindent megtesznek, amit csak el lehet képzelni.” Ennek az a célja, hogy a szexualitást nyílttá tegye és hangsúlyozza. De nem csak a szexualitást kell nyilvánossá tenni, hanem az erõszakosságot is. Ez utóbbit teljes részletességében és hosszan kell bemutatni. Ezek célja a nézõket érzéketlenné tenni a legdurvább erõszak látványával szemben is. Hiszen eljön az az idõ, amikor az embereknek valódi erõszakossággal kell szembesülniük. Ha tehát a szórakoztató iparban meghonosodik a reális élethez hasonló, vagy azt még meg is haladó erõszak, akkor az elõsegíti, hogy a lakosság könnyebben alkalmazkodjon a mindennapi életben megtapasztalt tényleges erõszakhoz.

A halálhoz való viszony megváltoztatása.

Általánosságban meg fog változni az emberek beállítottsága a halállal és az életbõl való távozással szemben. Ez a jövõben nem lesz olyan félelmetes, mint korábban, és a halott, vagy súlyosan sérült emberek látványa már nem kelt akkora rémületet. Dr. Day elmagyarázta hallgatóságának, hogy nincs szükség olyan finom lelkû lakosságra, amely megbénul a halál látványára. Az embereknek meg kell tanulniuk, hogy ezt mondják maguknak: „well, I don’t want that to happen to me”, azaz nem akarom, hogy ez velem megtörténjék.

Az elõadónak ez a kijelentése jelzi, hogy a háttérhatalom terve szerint számos olyan emberi tragédia fordul majd elõ, amelyeket a túlélõknek látniuk kell. Megértik e terv embertelenségét azok a szülõk, akik késõbb gyermekeikkel gyanútlanul beültek egy film megtekintésére, vagy ugyanezt tették a televízió bekapcsolásával. Megtapasztalhatták, hogy milyen durva és erõszakos jelenetek megnézésének teszik ki gyermekeiket.

A zene is legyen egyre ócskább.

Dr. Day szerint a zenének is nívótlanabbá kell válnia. 1969 után a rock zene egyre primitívebbé és durvábbá alakult át fokozatosan. Dr. Daynek az a kifejezése, hogy rosszabbá kell válnia a zenének, egyben annak a beismerését is jelentette, hogy ezek a gépesített ritmusok és primitív, dallam nélküli zenék, nívótlan és nyíltan a szexualitást taglaló szövegeikkel, máris rossznak voltak minõsíthetõk.

Az a fajta érzelmes, szórakoztató zene, amely az elektromos konfekció-zajcsinálást megelõzte még a zene számos minõségi tulajdonságával rendelkezett. A háttérhatalom stratégái szerint ezt a nívósabb, szórakoztató zenét bizonyos rádiók tovább sugározhatják, és lemezeken is elérhetõvé teszik õket az idõsebb nemzedékek számára. A rádióadók többségének azonban ezt az elektromos zörej-zenét kell sugározniuk, és erre kell rászoktatni a fiatalabb generációkat.

Mivel a populáris zene egyre rosszabbá és primitívebbé fejlesztendõ, ezért az idõsek és a fiatalok nem fogják egymás zenéjét hallgatni. Az idõsek elutasítják, mint zenei szemetet, a fiatalok azonban magukévá teszik, mert vele azonosulnak, mint nemzedékük sajátosságával, amely elõsegíti, hogy külön identitást alakítsanak ki a maguk számára az idõsekkel szemben.

E sorok írója, aki valamikor konzervatóriumot végzett, fiatalabb korában meg volt gyõzõdve arról, hogy a 60-as évek közepétõl eluralkodó primitív konfekció zene csak addig maradhat egy korosztály zenéje, amíg tagjai fel nem nõnek és meg nem ismerkednek azzal a zenével, amelyben változatos harmóniák, gondosan formált dallamok, eredeti ritmusok találhatók a gépi monotónia, a harmónia- és dallamnélküliség helyett. Ez téves feltételezésnek bizonyult, mert azok a nemzedékek, amelyek ezen a gépi-úton elõállított zörejeken és hasonlóan primitív szövegeken nõnek fel, hozzá szoknak ehhez a selejt-zenéhez, ahogy hozzá lehet szokni a selejt élelmiszerekhez is. És akkor is ezt az ócska holmit fogyasztják, amikor már jobbat is elérhetnének.

Ezen túlmenõen Dr. Day azt is elmondta, hogy ebben a primitív gépi zenében jól el lehet rejteni olyan tudat-befolyásoló rövid kis részeket, amelyekrõl a fiatalok nem is szereznek tudomást, de ugyanakkor mégis alapvetõen átalakítja magatartásukat. Személyes tapasztalatom is alátámasztja, hogy hová vezetett ez az alaposan átgondolt kulturális rombolás. Az egyik nagy floridai bevásárlóközpont elõtt az 1990-es évek végén állandóan labdáztak a gyerekek, és ezzel akadályozták a parkolóba érkezõ autósok mozgását. A gyermekeket semmilyen módon nem lehetett eltávolítani. Végül a bevásárlóközpont, a MALL, vezetõje azt javasolta, hogy a szokásos elektromos hanghatások helyett sugározzanak Mozart zenét. Ez az ötlet sikeresnek bizonyult, mert a gyerekeket távozásra kényszeritette.

A szórakoztatás tehát a fiatalok befolyásolásának leghatékonyabb eszköze. Az idõsebb nemzedékeket már nem lehetett megváltoztatni, de a fiatalokat még döntõen befolyásolni lehetett életüknek abban a korai szakaszában, amikor személyiségük, szokásaik és ízlési preferenciájuk kialakul. Ez a fiatalabb generáció ma, a XXI. század elején, már érett felnõtt korba került. Most már az õ ízlésük a meghatározó és ez kedvez a háttérhatalom céljainak.

Dr. Day orvoshallgatóságának még azt is elmondta, hogy a régi érzelmes zenét és filmeket meghagyják az idõsebbeknek, sõt még olcsó közlekedéssel, árengedményekkel, adócsökkentéssel könnyítenek is életükön. Ezt avval indokolta, hogy ez a nemzedék gazdasági válságokon ment keresztül, át kellett élnie a II. világháborút, tehát mintegy jutalomként megérdemli ezt a méltányosságot.

Mi jön 2000-ig és azután?

Dr. Day szerint az idõsebb nemzedék távozásával elõtérbe kerülnek a megszorítások és ez a folyamat felgyorsul. A régi filmeket és dalokat fokozatosan kivonják a forgalomból és a gyengédebb, érzelmesebb szórakozás teljesen visszaszorul. Fokozatosan megnehezítik az öregek számára az utazást is. Egyes utazásokat engedélyhez kötnek, és csak alapos ok esetén utazhatnak. Egyre fontosabb szerephez jutnak a különbözõ személyazonosságot igazoló okmányok. Amerikában elõször teszik kötelezõvé a személyazonosságot igazoló kártyát és azt felszólításra fel kell tudni mutatni. Már Dr. Day említi, hogy olyan parányi eszközt kívánnak a bõr alá helyezni, amely elektronikusan rögzíti a személy legfontosabb adatait. Ez megakadályozza a személyazonosságot igazoló okmány meghamisítását, és azt is, hogy valaki okmánya elvesztésére hivatkozzon.

Minthogy orvos beszélt orvosoknak, ezért Dr. Day kitért arra is, hogy hogyan lehet megelõzni a szervezet védekezõ reakcióját az ilyen beültetett mikrochipekkel szemben. A szilikont említette, mint olyan anyagot, amelyet az emberi szervezet kellõen tolerál. 1969-ben a szilikont olyan anyagnak tekintették, amelyet megtûr a szervezet, és amely alkalmas az elektronikusan rögzített anyagok hordozására. Egyébként a szilikon az az anyag, amit egyes nõk a mellük megnagyobbítására is használtak.

Az élelmiszer ellenõrzése

Az élelmiszer ellátást is szigorúan ellenõrizni kívánják. Ha a népesség növekedés nem lassul le, akkor igen gyorsan élelmiszerhiányt lehet elõidézni, és ez ráébreszti az embereket arra, hogy milyen veszélyt rejt számukra a túlnépesedés. De akár lelassul a népesség szaporulat, akár nem, az élelmiszer ellátást központilag szükséges ellenõrizni, hogy a lakosság táplálkozása biztosítva legyen. Ugyanakkor ennek az ellenõrzésnek meg kell azt akadályozni, hogy azok is eltarthatók legyenek, akik szembeszállnak a fennálló renddel. Éppen ezért jogszabályokkal tiltani fogják, hogy valaki a saját maga és családja eltartására élelmiszert termeljen.

Ezt persze kellõen álcázott módon, jól hangzó ürüggyel kell elfogadtatni a közvéleménnyel. Az állítólagos ok erre a tilalomra az lesz, hogyha magunk állítjuk elõ az élelmiszereket, az veszélyes, mert nem elég steril, és elõsegítheti a betegségek terjedését. Kifelé tehát úgy fogják tálalni, hogy itt a fogyasztók védelmérõl van szó, de a valóságos ok az lesz, hogy korlátozzák, és ellenõrzés alatt tartsák az élelmiszerellátást, mert ez fontos hatalmi eszköz. Éppen ezért a saját élelmiszertermelést illegálissá kell tenni. Ha pedig valaki illegális tevékenységet folytat, akkor szembe kerül a törvénnyel, és bûnözõvé válik.

Az idõjárás befolyásolása.

Dr. Day röviden ennyit mondott: „Ellenõrizni tudjuk az idõjárást, vagy hamarosan képesek leszünk rá.” Hozzáfûzte, hogy nem jódkristályok ledobására gondol a felhõkre, amely már ismert eljárás, hanem valóságos ellenõrzésre.

Az idõjárás hatékony fegyver a közvélemény befolyásolására. Lehetõvé teszi esõ elõidézését és a csapadék visszatartását azért, hogy bizonyos területeken az élet befolyásolható legyen, és ellenõrzés alá lehessen venni. Egyrészt szárazságot lehet elõidézni a növekedési idõszakban, s így végül is leáll a növekedés. Másrészt igen erõs esõzéseket lehet elõidézni az aratási idõszakban, úgyhogy a felvizezett talaj nem teszi lehetõvé az aratást. Mindkét módszer kitûnõen alkalmazható.

A közélet befolyásolása.

Igen kevesen értik, hogy valójában hogyan mûködik az állam és a kormányzat. A lakosság egy része tud arról, hogy valamilyen módon valakik befolyásolják a választott politikusokat, de nem ismerik ennek módját és eszközeit. A politikusok egy része sincs ezzel teljesen tisztában. Végrehajtatnak velük olyan számukra elõkészített terveket, amelyrõl elhitetik, hogy õk készítették, valójában azonban manipulálták õket. Csupán nem értik ennek az álcázott és szövevényes módját. Dr. Day szó szerint a következõket mondotta: „Az emberek képesek két egymásnak ellentmondó eszmét is egyszerre az agyukban tartani, és a szerint cselekedni feltéve, ha ez a két ellentmondó eszme megfelelően szét van választva.”

Ehhez az előadó hozzátette: „Igen jól lehet tudni, hogy racionális emberek miként reagálnak bizonyos körülményekre, vagy bizonyos információkra, amellyel szembesülnek. Ahhoz, hogy az előre meghatározott választ kapjuk, azoknak az adatoknak az ellenőrzésére van szükség, amelyet a tudomásukra hozunk, vagy azoknak a körülményeknek a kontrolljára, amelyek körülveszik őket. És miután az emberek racionálisak, azt fogják cselekedni, amit mi akarunk, hogy cselekedjenek. Nem fogják teljesen érteni mi az, amit tesznek és miért.”